Závada Péter: Pesti sampon

(reklám) Oktogon. Felhők szűrte fény. Napsáv a Cafék üvegén. A sarkon barna hajszalon mereng a bíbor hajnalon. Blahán tél. Szürke homless-ek. Min egy nagy náthás orr, csepeg a kőkút. Taknya fölbuzog. Sár. Vonyító mínuszok. Deák. Száz nikkel kisgyerek: Demszky-pózna rengeteg. Friss sebként tátong a Gödör. Pultos lányt fejfájás gyötör. Móricz. Borús ég. Ködpamacs. Villamos csöng. … Continue reading Závada Péter: Pesti sampon

Advertisements

VOLUPTAS ÉS CURIOSITAS

(4) Ez is a dolgok természetes rendjéből fakad. A pontosan érkező szürkület feltölti a lankadó figyelem medreit, a vakfoltok falevelekkel borított medencéi homállyal fokról fokra megtelnek. A bőr, mint egy körkörös tekintet, teljes felületével látja a háromszázhatvan fokos erdőt, a tájat, minden apró szépséghibájával együtt. Hajlandó kiegyezni. A vaksághoz közel, épp karnyújtásnyira, te is kitapinthatod … Continue reading VOLUPTAS ÉS CURIOSITAS

Závada Péter: Akit most keresek

Hogy hideg voltál, mint a krémek. Ez maradt meg abból a nyárból. Mondataid árnyékába húzódni, mintha egy fa tövébe. Meg a nyomáskülönbség, amitől a lélegzetből sóhajtás lesz. A gondok, ahogy üres bádogdobozokként zörögtek a mellkasodban. Azt hiszem, összekeverlek az emlékeddel. Ha hozzád akarok érni, át kell nyúlnom az időn, mint egy tükrön. Akkor voltál az, … Continue reading Závada Péter: Akit most keresek

Szinopszis

Závada Péter verse Csak ezt a Májust hagyd, hogy végigégjen! Oly könnyű volt veled, s velem nehéz. Múltunk lakik ma minden létigében. Nem baj, ha nem hiszel. Fő, hogy remélsz. Platánfa ága csüng a vén ereszre. Beléd oly görcsösen kapaszkodom. Felnőtt még nem vagyok, de már gyerek se. Se bölcsőm nem volt, sem kamaszkorom. De … Continue reading Szinopszis

Lassú kereszt

Bennem a létra, anya, tudod, melyik, a hátamban, nézd, beültettük a hús alá, ha kihúzom magam, látszanak a szárak, a vállaimon sátrakká feszül a bőr. A vállak sátrai, így hívom őket, pedig ki nem állhatom a birtokos szerkezeteket, önzők, mint a gazda, aki bekeríti házát, most már tudom, hogy igazad volt a kerítéssel kapcsolatban. A … Continue reading Lassú kereszt

Závada Péter: Mész

 hús » öl » rög Escape (4) Nedves tenyereim közé szorítom a tömlőt, mint dudás a sertés húgyhólyagját. Legyen mérték a nyomás, és ha a tömlő végzi el a szélkamra dolgát, a vágyak térfogata, akár a levegőé. Csak elképzelni tudtam, milyen a kényeztetés, és csak ami nem történt meg, az lehet a sóvárgás záloga. De … Continue reading Závada Péter: Mész