…ahogy régen gyermek-és ifjúkorában családja szegénysége fojtogatta…

Theodore Dreiser: Amerikai tragédia

a1225a7e6ce14f388b36edfa1dc79dc6Habár az első világháborút az Egyesült Államok a győztesek oldalán fejezte be, az amerikaik létbizonyosságba vetett hite kétségtelenül megingott. Dreiser művének idejét az 1920-as évek, “Roaring Twenties” korszaka uralja.A modern kor küszöbén járunk, az alkoholmámoros dzsesszkorszakban. A földi halandó egyszerű és középszerű élete rohamosan változik, egyre nő a szakadék a gazdagok és szegények világa között. A regény a korszak kritikája és egyben társadalomrajza.

Dreiser főszereplője egy szegény, hittérítő missziót vezető család legidősebb fiú gyermeke. Clyde, hasonlóan a többi fiatalhoz, gazdag szeretne lenne, kitörni a nyomorúságból, csinosan öltözködne és a legszebb lányokkal randfe8e12f1f5e69dd2058191f5eda64620evúzna. Ám a misszós munkát végezve, az utcákat járva, énekelve és pénzt gyűjtve, kevés alkalma nyílik a változásra. Nagybátyja, a milliomos lycurgusi gyáros felbukkanása révén egy-két lépcsőt felléphet a ranglétrán, messziről láthatja milyen is a kiválasztottak gondtalan és fényűző élete, és innentől semmi más nem létezik számára, csak hogy egyszer ő is közéjük tartozhasson.

Clyde tragédiája nem abban rejlik, hogy a gyilkosságot, amit eleinte csak tervel, véletlenül végre is hajtja, és büntetésül villamosszékben végzi, hanem abban, hogy képtelen sorsába beletörődni, egyre éhesebbe, egyre szomjasabb.   Ő a 19. századi realista regényeinek hősalakja. Hajtja az amerikai életéhség, a luxus, a szépség, a kaland.

A cselekmény ritmusa a száguldó Államokkal összhangban, az amerikai városok morajához és lüktetéséhez illeszkedik,hangneme távolságtartó, nem humorizál, nem érzékenyül el, s az olvasót sem hagyja, hogy megsajnálja főhősét. A téma súlyos, tragédiáját Dreiser példázatnak szánja: bárki erre a sorsa juthat, aki ösztöneinek engedelmeskedik, bárkit elvakíthat a mértéktelen fényűzés és gondtalanság reménye.

Advertisements

Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.

1961. július 2-án hunyt el Ernest Hemingway

Hemingway a blogon:

Az író, újságíró, haditudósító, novellista 1899. július 21-én, a Chicago melletti Oak Parkban született, kalandozó orvos apa és művészetkedvelő anya gyermeke4a87f4a6d62d3e768ba105cefd586a57ként. A jómódú polgárcsaládban protestáns erkölcsök uralkodtak, s a szülők azt sem nézték jó szemmel, hogy fiúk az egyetem helyett, Kansas City vezető lapjánál a Star-nál helyezkedett el riporterként, sőt az édesapa tiltásának ellenére, Hemingway önként jelentkezett katonának az első világháború kirobbanásakor.

Gyenge szeme miatt azonban csak mentősofőrként alkalmazták az olasz fronton. Egy sebesülést követően beleszeretett ápolónőjébe, s ezt a románcot jeleníti meg a Búcsú a fegyverektől című regényében. Kétségtelen, hogy legismertebb műveit maga a háború, a háborúban szerzett 02c1c6ee057ae526b88f718caea642b2 tapasztalatok ihletik, de későbbi haditudósításai is rendkívüliek.
A világégés végével visszatér az Egyesült Államokba, később pedig a Toronto Star újságírója lesz, s Franciaországba küldik.

Párizsból az 1921-es görög-török forradalomról küld tudósításokat, ám a francia főváros nem csak ezért jelentős életében: első regénye, mely a Fiesta | A nap is felkel címet kapja, szintén itt kerül kiadásra. A könyv az 1920-as és 30-as évek Párizsba önkéntes száműzetésbe vonult amerikai írók és költők, az elveszett nemzedék céltalan, háború utáni életét mutatja be. Hemingway csatlakozott a párizsi modern irodalmi mozgalomhoz, s szoros barátságot kötött Fitzgerald-dal és Ezra Pound-dal.

“A fiesta valóban megkezdődött. Egy hétig tartott éjjel-nappal. Egy hétig tartott a tánc, az ivás, az ordítozás. Ami e héten történt, csak a fiesta alatt történhetett meg. Végül már minden teljesen valószínűtlennek hatott, s úgy tetszett, semminek sem lehet semmilyen

1937-től szintén haditudósítóként dolgozott Spanyolországban, ahol a polgárháborúról küldött beszámolókat, sőt még egy színdarabot is írt a megszállt Madridról. A spanyol helyzet inspirálta az Akiért a harang szól regényét, mely egy amerikai önkéntes katona három napját beszéli el. A művet az elnyomás elleni harc szimbolumának is  tartják.

Mert ebben a pillanatban megpillantotta az alacsony testű szörnyeteget lapos, zöld, szürkésbarna foltos tornyával s előremeredő gépfegyvercsövével, amint a napfényben lassan előrebukkan a kanyarodó mögött. Tüzelt s hallotta, amint a golyói koppannak az acéllemezeken. A kicsiny könnyű tank hirtelen visszahúzódott a sziklafal mögé.

1941-ben az Egyesült Államok hadba lépése után Hemingway egy ideig a tengerészeti hadviselésben vett részt: saját halászhajójával vadászott német tengeralattjárókra, de a normanidia partraszállásnál is jelen volt, az amerikaiakkal lépte át a csatornát, Párizs felszabadításakor pedig maga is harcolt. A spanyol polgárháborúban ismerkedett meg Robert Capa-val, aki mentoraként és apjaként tisztelte:

“Napról napra szaporodtak Londonban az invázióval kapcsolatos mendemondák, valamint az innen-onnan érkező Nagyon Fontos Személyiségek. Az egyik utolsó kérelmező, akit még felvettek a Kis Francia Klub tagjai közé, a hatalmas, őszesbarna szakáll mögé rejtőző Ernest Hemingway volt. Színtiszta förtelem volt még ránézni is, én mégis őszintén örültem, hogy viszontláthatom. Barátságunk a régi szép időkben kezdődött. 1937-ben találkoztunk először, a spanyol polgárháborúban, ahol én zöldfülű fotóriporter voltam, ő pedig híres író. Mindenki “papának” becézte, és én is hamar apámnak fogadtam. Az azóta eltelt években számtalanszor nyílt alkalma eleget tenni szülői kötelességeinek, és ezúttal határozottan boldog volt, hogy nevelt fia kivételesen nem szenvedett heveny pénzhiányban. Mivel bizonyítani szerettem volna virágzó jólétemet és iránta érzett rajongásomat, elhatároztam, hogy estélyt rendezek a tiszteletére egyéb célokra teljesen hasznavehetetlen, de annál költségesebb lakásomban.” (Robert Capa: Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúból)

3e12299deeed8b5740893311331b42f4

A világháború után Kubában telepedett le, ahol közel 21 évet töltött. Itt írta a kevésbé sikeres regényét A folyón át a fák közé-t, de szintén itt született meg Az öreg halász és a tenger. AZ idős kubai halász története 1953-ban Pulitzer díjat nyert, majd 1954-ben irodalmi Nobel-díjat.  Hemingway-t évekig kezelték súlyos depressziója miatt, ám 1961-ben öngyilkosságot követett el.

BLOOM (keserűen) Férfi és nő, szerelem, mi az? Dugó és palack.

Ma van a Bloomsday. A nemzetközi irodalmi ünnep, amely James Joyce regényhőséről, Leopold Bloomról kapta nevét, azért ezen a napon van, mert az Ulysses cselekménye június 16-án játszódik. Magyarországon, Szombathelyen emlékeznek meg a Bloom-napról, ugyanis a könyv szerint Leopold Bloom édesapja, Virág Rudolf, Szombathelyről kivándorolt magyar zsidó volt. (forrás)

a577e24f1431933c949921ef38ae6007 b6e14543c1aa5f53e7032de34cd96fe0 d22e85b233818348d775b2b29fc84515

    Bronzavonz és kéjarany, hallották a patkók vasát, acélcsengők impertinens inens imens.
Csupcsipet, ronda körömaljról csupcsipet, csípd ki.
Förtelem! És kéjarany most újra láng.
Rekedt sípszó fuvola. Blaue Bloome ibolya.
Ibolya. Bloom a blumex
Aranyhajak piramisán.
Rózsatánc a szaténmellen szeténból, Kasztilia rózsája.
Trillatrilla:Idolores.
Figyelj! Ki van ott a? … most figyelj a kéjaranyban!
Bádog bongott bronzavonzra, irgalom.
És a hívás, tiszta, hosszu, szivvibrátó.
Siró hivás vágyteli.
Kéjkelepce. Drága szó. De nézd! Elhervadnak az égő csillagok. Ó, rózsa! Madárdal válaszol. Kasztilia. A hajnal ébred.
Csengő csöngő csüngve csenget.
Pénz peng. Óra kattan.
Vallomás. Sonnez. Lehetne most. A harisnyakötő villáma pattan. Nem hagylak soha. Tikk. La cloche! Tikk a combon. Vallomás. Meleg. Szivszerelmem, Istenáldjon! (részlet a regényből)

James Joyce 1882-ben született Dublinban. Nyelvszeretete már fiatalkorában megjelent, ismeretlen nyelveket (például norvégul, hogy eredeti nyelven olvassa Ibsent), valamint holtnyelveket is megtanult. Kezdetben verseket írt, majd rövidebb elbeszéléseket, melyekből 1914-ben állította össze a Dublini emberek című kötetet.

Az első világháború kitörésekor Zürichbe költözött feleségével, ekkor látott neki az Ulyssesnek. Teljes egészében 1922-ben, Párizsban jelent meg. Ám a művet többször betiltották a közfelháborodás, valamint pornográfia vádja miatt.

A regény egyetlen nap alatt játszódik, és a három főszereplő – Leopold Bloom, Molly Bloom és Stephen Dedalus – monológjain keresztül ismerjük meg a cselekményt. Sokan az Odüsszeia modern változatának tartják a művet.

– Barátom, – mondta – ez gyásznapként vonul be az emberiség történelmébe.

Ken Follett: Évszázad-trilógia

Megállapíthatjuk, hogy Follett e három kötetből álló trilógiája gigantikus mestermű. Ponyva jellegéből fakadóan bárkihez közelebb hozza a világtörténelem kissé bonyolult és kusza eseményeit, emellett átfogó képet ad a 20. századról. A cselekmény az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Oroszországban (a Szovjetunióban), Németországban (később az NSZK-ban és az NDK-ban), valamint Franciaországban játszódik. 5 főszereplő, így 5 család szemszögből ismerjük meg a történetet, a száraz tankönyvekkel ellentétben, itt személyes tapasztalatokról és élményekről olvashatunk.

Névtelen 1

follett03Az első regény az 1900-as évek elején indul: tanúi vagyunk a második ipari forradalom utóhatásainak, bepillantást nyerünk a walesi bányászok életébe, majd azok megmozdulásiba. Persze a szemben álló, arisztokrata réteg is helyet kap a könyvben, fontos momentuma a regénynek, hogy hogyan válik a grófkiösasszony a női választójogi mozgalmak vezetőjévé. A kor legmeghatározóbb eseményei sem kerülik el Follett figyelmét: jelen vagyunk az oroszországi forradalomnál, a cár kivégzésénél, sőt láthatjuk, hogyan karácsonyoznak a franciaországi front két oldalán az angol és a német katonák.follett04

A második rész az első világháborút lezáró békéktől a másodikat lezárókig tart. A két időpont között megismerkedünk, a szereplők szemszögéből át is éljük a náci diktatúra borzalmait, Roosevelt elnökségét, Sztálin hatalomra kerülését.

A harmadik könyv volt számomra az, ahol már kicsit belekavarodtam a családi, valamint a történelmi szálakba. Meglehet, Follett cselekménye e kötetben  öleli fel a leghosszabb időtartamot (majdnem 50 évet), sőt egy-egy eseménynél kicsit többet időzik a kelleténél, így nehézkesebb volt az 1200 oldal legyűrése. Mindenesetre ez a regény is ugyanolyan grandiózus, hisz jelen vannak a huszadik század második felét leginkább meghatározó alakok: a Kennedyk, Hruscsov, a The Beatles vagy Martin Luther King. Szereplőink az amerikai polgárjogi mozgalmak résztvevői, a beat-nemzedék tagjai, de jelen vannak a berlini fal felállításánál és lerombolásánál, átélői a Szovjetunió diktaturista hétköznapjainak.

Hajnalban kitekintett az ablakon, miközben a vonat kelet felé zakatolt Franciaországon át. Amikor áthaladtak egy kisvároson, döbbenten látta, hogy valóságos tömeg áll a peronon és az úton, a sínek mellett. Őket figyelték. Sötét volt, de az emberek tisztán látszottak a lámpafényben. Több ezren voltak, férfiak, nők, gyerekek. Nem éljeneztek, inkább hallgattak. A férfiak és a fiúk levették a kalapjukat, és ez a tiszteletteljes gesztus szinte könnyekig meghatotta Gust. Ezek az emberek fél éjszakát várakoztak, hogy megnézhessék azt az elrobogó vonatot, amely a világ reménységét viszi.