Arcok

Babiczky Tibor verse

2429a881507f7f8983411796fa815501Két arcunk van. Az egyik arc a múlt. A múlt nevet.
Másik arcunk a jövőbe mered. Ezen
csak a bánat
hagy nyomot.
A kettőből egy talán már sohasem lehet.
Boldog se vagyok. Szomorú se vagyok.

Vajon megérjük-e a holnapot?
És szemünket nyitni lesz-e még erőnk?
Vagy csak fekszünk, mint akit az álom elhagyott,
fekszünk, mint rönkök közt a rönk?

Amit megkaphatunk s amit elveszíthetünk:
valódi részünk nem lehet.
A szeretet nem ismeri önmagát.
S az igazság nem tudja, merre megy.

Advertisements

József Attila: Tél

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, 
Hogy melegednének az emberek.0dc63f3b4190721bd22da8c114812ff0

Ráhányni mindent, ami antik, ócska, 
Csorbát, töröttet s ami új meg ép, 
Gyerekjátékot, – ó, boldog fogócska! – 
S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla 
S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, 
Hisz zúzmarás a város, a berek… 
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni 
És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, 
Hogy fölengednének az emberek!