Lehunytam a szemem. Az üvegbura levegője présbe fogott, moccanni se tudtam.

1963. február 11-én, egy hónappal egyetlen könyve, Az üvegbura megjelenését követően, Sylvia Plath öngyilkosságot követett el. 

52b7b34d1df78f5aa1fa01dfbb6b8e0eAz 1963 januárjában megjelent regény a második világháborút követő amerikai irodalom egyik legolvasottabb alkotása lett. A cselekmény a 19 éves Esther Greenwood történetét meséli el, annak pszichés leépülését, öngyilkossági kísérletét és gyógyulását.

Sokan önéltrajzi regényként olvassák Az üvegburát, hiszen kétségtelen, hogy Plath saját tapasztalataiból merített, azokat dokumentálta: nem sokkal azután, hogy befejezte a főiskola harmadik évét, a Mademoiselle lap segédszerkesztője lett – s hasonlóan Estherhez – a nyár egy hónapját New Yorkban töltötte, ezt követően pedig súlyos mentális állapotba került és megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Az üvegbúrában mindez megjelenik, csakúgy mint a kezelés az elmegyógyintézetben, illetve az elektrosokk terápia, amin Esther is átesik.

Dr. Gordon két fémlapot illesztett a fejemre kétfelől. Pánttal rám erősítette őket, a pánt vágta a homlokomat. Majd egy drótot nyújtott oda, hogy vegyem a számba.
Lehunytam a szemem.
Rövidke csend támadt, mint egy visszafojtott lélegzet.
Akkor valami lehajolt fölém, megragadott és rázni kezdett, mintha a világ vége jött volna el. Vii-ii-ii-ijj! – süvített a hang a szikráktól ropogó, kékes levegőben, és minden egyes villámcsapás iszonyú erővel vágott belém, úgyhogy azt hittem, összetöri a csontjaim, és minden éltető nedvet kifacsar belőlem, akár egy kettétépett növényből.
Miféle szörnyű bűnt követhettem el?

Sylvia gyógyulását követően, 1955-ben lediplomázott, majd az angol költő, Ted Hughes felesége lett. Két gyermekük született, ám házasságuk nem bírta sokáig. Sylvia ekkor már régóta foglalkozott a költészettel, ebben az időszakban írt verseit az Ariel kötetben adta ki.

Férje nőügyeit nehezen viselte, sokak szerint a szerető, Assia Wevill felbukkanása, majd teherbe esése hajszolta Sylvia-t az öngyilkosságba, akik 1963. február 11-én hajnalban a sütőbe hajtotta a fejét és megnyitotta a gázt.

Csak vedd le a fátylat, a fátylat, a fátylat.
Ha ez ott a halál,

Csodálnám mélységes komolyságát, szeme időtlenét.
Tudnám, nem tréfálsz.

Az nemes dolog lenne, az – születésnap.
Nem nyiszatolna a kés: metszene,

Mint pőre, tiszta csecsemőkiáltás,
És a mindenség elválna tőlem.