Hallod-e, amit mondok?

Amikor szombat délután felszállt a Délibe tartó vonatra, nem szegődött a szerencse a nyomába. A jármű gyerekzsivajtól és kirándulásból hazatérő osztálytól tömve futott pályáján, üres széket alig hagyva az utasoknak. Előretört a sorok között, s az első, egy idős házaspár melletti, még foglalatlan székre telepedett le. Az öreg úr nem volt éppen társalkodó kedvében, szemben … Continue reading Hallod-e, amit mondok?

Advertisements

szürkület

(részlet) Mintha esteledett volna. A körúti fák fekete agancsokként merészkedtek a szürke égre. Inkább tűntek kiszáradt árnyaknak, mint élőlényeknek. Körút. Tóth Árpádnál még a villamos is csengetett, most viszont csak fáradtan, utasokkal tömve, kényszeredetten suhant tova. Lila dalra kelt egy nyakkendő. A szineztézia egyik példája. Maga sem tudta, hogy emlékezhetett ilyenekre. A gimnázium már csak … Continue reading szürkület