Ti valamennyien az elveszett nemzedékhez tartoztok.

A fiesta valóban megkezdődött. Egy hétig tartott éjjel-nappal. Egy hétig tartott a tánc, az ivás, az ordítozás. Ami e héten történt, csak a fiesta alatt történhetett meg. Végül már minden teljesen valószínűtlennek hatott, s úgy tetszett semminek sem lehet semmilyen következménye. Következményekkel törődni képtelen dolognak tetszett a fiesta alatt. A fiesta egész tartalma alatt az embernek az volt az érzése, még a legcsöndesebb pillanatokban is, hogy kiabálnia kell, ha azt akarja hogy, meghallják. Ez volt az érzése minden cselekedetével kapcsolatban is. Ez volt a fiesta, ez tartott hét napig.

Hemingway első regénye, a Fiesta, 1926-ban nem sokkal az első világháború után jelent meg. A regény az amerikai író egyik legfontosabb alkotása, melyben olyan kulcsmotívumok kapnak szerepet, melyek az életmű későbbi alkotásait is meghatározzák (bátorság, barátság, szerelem, férfiasság – verekedés, bikaviadal, kiábrándultság).

9631031dd0cd5dfa9c0f941f11f42a0fA Fiesta szereplői mind a világháború túlélői, olyan amerikaiak, akik céltalanul, alkoholmámorban bolyongnak a világban, távol hazájuktól. Hemingway az első világháborúban az amerikai Vöröskereszt mentősorfőrjeként vett részt. 1918-ban megsebesült, hazatérése után a Toronto Star párizsi tudósítója lett, itt születtek meg első szépirodalmi alkotásai is.

Nem személyekről, hanem egy egész nemzedékről szól. A háború utáni, eszmény és cél nélküli generációt Gertrude Stein „elveszett nemzedéknek” nevezte: ők voltak azok az ameriaki írók, akiket a háborút követően, hazájukba visszatérve nem hősként fogadtak, hanem fenntartásokkal. Európába telepedtek át, itt akartak értelmet találni életüknek.

A regény szemben áll azzal az amerikai felfogással, mely a pénzt és a hasznot tekinti az egyetlen értéknek, Hemingway a helytállás kultikus tiszteletét és a halállal mérkőző bátorságot helyezi az erkölcsi rendszer középpontjába. Jake, a főszereplő – aki a narrátor is – hemingway-i pozitív hős mintalakja: bátor, gyakorlatias, őszinte és természetes.

A cselekmény a Párizsban összeverődött társaság (1 nő, 4 férfi) Pamplonába utazását beszéli el. A célt vesztett szereplők a fiesta alatt még inkább a7b56c0b96f0160df5473c7af2c48c09elveszettnek tűnnek: az óriási tömegben gyakran tévesztik egymást szem elől, verekedésbe és konfliktusba bonyolódnak, napjaik másról sem szólnak, csak  kávézókban és bárokban való üldögélésről.

Hemingway ezzel az alkotásával a 20. századi próza stílusát is megváltoztatta: újszerűsége nem csak abban rejlik, hogy egy olyan regényt írt, mely hatásvadász fordulatok nélkül is működik, hanem olyan nyelvezetet alkotott meg, mely a korábbi hangnemmel ellentétben, naturalista, tárgyilagos és nyers.

— Robert — mondtam —, nem használ az sem, ha az ember elutazik. Azt is kipróbáltam már. Azzal, hogy egyik helyről a másikra szaladsz, még nem szabadulsz meg önmagadtól. Nincs semmi értelme.

(forrás: enciklopedia.fazekas, cultura.hu, irodalmijelen, moly)

 

 

 

Advertisements

Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.

1961. július 2-án hunyt el Ernest Hemingway

Hemingway a blogon:

Az író, újságíró, haditudósító, novellista 1899. július 21-én, a Chicago melletti Oak Parkban született, kalandozó orvos apa és művészetkedvelő anya gyermeke4a87f4a6d62d3e768ba105cefd586a57ként. A jómódú polgárcsaládban protestáns erkölcsök uralkodtak, s a szülők azt sem nézték jó szemmel, hogy fiúk az egyetem helyett, Kansas City vezető lapjánál a Star-nál helyezkedett el riporterként, sőt az édesapa tiltásának ellenére, Hemingway önként jelentkezett katonának az első világháború kirobbanásakor.

Gyenge szeme miatt azonban csak mentősofőrként alkalmazták az olasz fronton. Egy sebesülést követően beleszeretett ápolónőjébe, s ezt a románcot jeleníti meg a Búcsú a fegyverektől című regényében. Kétségtelen, hogy legismertebb műveit maga a háború, a háborúban szerzett 02c1c6ee057ae526b88f718caea642b2 tapasztalatok ihletik, de későbbi haditudósításai is rendkívüliek.
A világégés végével visszatér az Egyesült Államokba, később pedig a Toronto Star újságírója lesz, s Franciaországba küldik.

Párizsból az 1921-es görög-török forradalomról küld tudósításokat, ám a francia főváros nem csak ezért jelentős életében: első regénye, mely a Fiesta | A nap is felkel címet kapja, szintén itt kerül kiadásra. A könyv az 1920-as és 30-as évek Párizsba önkéntes száműzetésbe vonult amerikai írók és költők, az elveszett nemzedék céltalan, háború utáni életét mutatja be. Hemingway csatlakozott a párizsi modern irodalmi mozgalomhoz, s szoros barátságot kötött Fitzgerald-dal és Ezra Pound-dal.

“A fiesta valóban megkezdődött. Egy hétig tartott éjjel-nappal. Egy hétig tartott a tánc, az ivás, az ordítozás. Ami e héten történt, csak a fiesta alatt történhetett meg. Végül már minden teljesen valószínűtlennek hatott, s úgy tetszett, semminek sem lehet semmilyen

1937-től szintén haditudósítóként dolgozott Spanyolországban, ahol a polgárháborúról küldött beszámolókat, sőt még egy színdarabot is írt a megszállt Madridról. A spanyol helyzet inspirálta az Akiért a harang szól regényét, mely egy amerikai önkéntes katona három napját beszéli el. A művet az elnyomás elleni harc szimbolumának is  tartják.

Mert ebben a pillanatban megpillantotta az alacsony testű szörnyeteget lapos, zöld, szürkésbarna foltos tornyával s előremeredő gépfegyvercsövével, amint a napfényben lassan előrebukkan a kanyarodó mögött. Tüzelt s hallotta, amint a golyói koppannak az acéllemezeken. A kicsiny könnyű tank hirtelen visszahúzódott a sziklafal mögé.

1941-ben az Egyesült Államok hadba lépése után Hemingway egy ideig a tengerészeti hadviselésben vett részt: saját halászhajójával vadászott német tengeralattjárókra, de a normanidia partraszállásnál is jelen volt, az amerikaiakkal lépte át a csatornát, Párizs felszabadításakor pedig maga is harcolt. A spanyol polgárháborúban ismerkedett meg Robert Capa-val, aki mentoraként és apjaként tisztelte:

“Napról napra szaporodtak Londonban az invázióval kapcsolatos mendemondák, valamint az innen-onnan érkező Nagyon Fontos Személyiségek. Az egyik utolsó kérelmező, akit még felvettek a Kis Francia Klub tagjai közé, a hatalmas, őszesbarna szakáll mögé rejtőző Ernest Hemingway volt. Színtiszta förtelem volt még ránézni is, én mégis őszintén örültem, hogy viszontláthatom. Barátságunk a régi szép időkben kezdődött. 1937-ben találkoztunk először, a spanyol polgárháborúban, ahol én zöldfülű fotóriporter voltam, ő pedig híres író. Mindenki “papának” becézte, és én is hamar apámnak fogadtam. Az azóta eltelt években számtalanszor nyílt alkalma eleget tenni szülői kötelességeinek, és ezúttal határozottan boldog volt, hogy nevelt fia kivételesen nem szenvedett heveny pénzhiányban. Mivel bizonyítani szerettem volna virágzó jólétemet és iránta érzett rajongásomat, elhatároztam, hogy estélyt rendezek a tiszteletére egyéb célokra teljesen hasznavehetetlen, de annál költségesebb lakásomban.” (Robert Capa: Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúból)

3e12299deeed8b5740893311331b42f4

A világháború után Kubában telepedett le, ahol közel 21 évet töltött. Itt írta a kevésbé sikeres regényét A folyón át a fák közé-t, de szintén itt született meg Az öreg halász és a tenger. AZ idős kubai halász története 1953-ban Pulitzer díjat nyert, majd 1954-ben irodalmi Nobel-díjat.  Hemingway-t évekig kezelték súlyos depressziója miatt, ám 1961-ben öngyilkosságot követett el.

Marcel Proust és Én

…avagy egy hónapom az eltűnt idő nyomában

mp01Marcel Proust furcsa életét kevesen ismerik. Gazdag családban nőtt fel, mondhatnánk, elkényeztetett gyermekként. Apja és nagybátyja halála után hatalmas vagyont örököl, utolsó 8-10 évét viszont a regényírásnak szenteli. Furcsa idegbetegsége miatt nem hagyja el otthonát, szobája falait parafával vonja be, zavarja mindenfajta zaj. Általában éjszaka ír, délben kel.
A regényciklus első kötete, a Swann, 1913-ban jelenik meg, amelyet saját költségén ad ki. Négy kötet kiadását tervezi, mégis hét lesz belőle. mp02
A ciklust halála zárja le, véletlenszerűen, ugyanakkor a mű kompozíciója olyan összetett, hogy nem nevezhetjük  töredéknek,mivel egyszerre érvényesül  nyitottsága és zártsága.
A regény leírása nehezen megvalósítható. Proust olyan narrátor, aki tanúként részese az elbeszélt történetnek, mégsem mindentudó, mert amit mond, nem teljesen megbízható. Ezt az elbeszélési módot korábban Henry James, amerikai író alkalmazta, de szintén hatással van még rá Balzac Emberi színjáték című műve.

A regény világában a narrátort azonosítjuk Marcellel. Viszont nincs folytonosság: szerzői személyiség, ami kibontható a műből, nem azonos az életrajzi személyiséggel. Az elbeszélőt csak feltételesen nevezi el Marcelnek, akkor, amikor Albertine álmáól felkelve megszólítja az elbeszélőt.

Az általam olvasott A fogoly lány, a ciklus ötödik kötete. Központi témája az elbeszélő Albertine-hez, a szeretőjéhez való viszonya. Vajon szereti e Albertine? Ő maga viszont szereti? Vajon a lány hűséges e hozzá? Vonzódik e saját neméhez? A könyv során sokszor gondolhatnánk, hogy mp03Albertine valóban hűtlen, de mivel soha nem kapják rajta, ez a ciklus során egyszer sem derül ki, és Marcel sem fogja soha megtudni.
Nagyon fontos e regényben a szerelem alakzata. Mivel Marcel nem tanúja minden eseménynek, meg kell tanulnia kiismerni szerelmét, meg kell tanulnia őt olvasni. Viszont tudjuk, hogy a szerelem sokszor elvakít, így néha tévesen olvassa ezeket a jeleket. Soha nem tudja a lányt rajtakapni, mivel Albertine művészien tud hazudni. Elbeszélőnk mindvégig két feltevés között mozog: vagy elhiszi, amit Albertine mond, vagy nem. Ez a két tézis, egymásnak ellentmond, kizárja egymást.

A könyvből estélyeket, a korabeli Párizst és az arisztokrácia világát is megismerhetjük. mp04
Jelen vannak bárók, nagyhercegnék, nagyasszonyok, zenészek, szolgák. Amikor Marcel kinéz az ablakot, az egész utcát megismerhetjük.
Néha vágyódik a “pornép” közé, néha viszont visszazárkózik az elefántcsont-toronyba, s még Albertine-t sem engedi magához közel.
A regény folyamán az elbeszélt idő lerövidül, viszont az elbeszélés ideje meghosszabbodik: néhány óra történéseit, az arisztokrata estélyeket 3-4-500 oldalon ismerteti, míg 15 év történéseit csupán 1-2 mondat során. Fontos megjegyeznünk, hogy Proust nem filozófiai nézeteit osztja meg, nem is a cselekményt írja le, hanem azt, ahogyan azok a történéseket, hasonlóan az expresszionizmushoz, megélte, ahogyan azok keresztül mentek rajta.

Az elveszett nemzedék

A kifejezés egy ismeretlen francia munkástól származik és a huszadik században alkotó amerikai írókra utal. Jellemző rájuk a kiábrándultság az amerikai álomból és az illúzióvesztés. Ez elsősorban az első világháború szörnyűségeiből táplálkozik. Viszont a háború a legtöbb esetben csak a háttérben jelenik meg. Legismertebb írói: Hemingway, Fitzgerald, Pound, Eliot, Stein.

8f8bd93dcea31edb7da0b244790866a8

Ismertető: (forrás)
Gil és Inez jegyesek, akik üzleti okokból Párizsba látogatnak. Időközben kiderül, hogy a pár nem egészen egymáshoz való. Gil esetleg Párizsban szeretne élni, es komoly íróvá válni, míg Ineznél ez szóba sem jöhet. Gil szeret esőben sétálni, míg Inez nem. A történetben a fordulatot az hozza, hogy Gil felfedezi, hogy pontban éjfélkor Párizs egy bizonyos pontján egy fiákerbe szállva időutazásban vehet reszt, amely visszaröpíti az általa kedvelt 1920-as évekbe

A főhős izgalmas időutazást tesz a húszas években, Párizsban. Többek között találkozik a Fitzgerald-házaspárral, Hemingway-yel, Gertrude Stein-nel, T.S. Eliottal és Dalí-val.
Most néhányukat és az ő irodalmi munkásságukat szeretném bemutatni, saját vonatkozással. (képek)

20120929-midnight-in-paris20111110-ejfelkor-parizsban5
***

Kezdjük Hemingway-yel…

ERNEST HEMINGWAY

Amerikai regényíró, novellista.
Az amerikai regény meghatározó alakja. A gazdag életet élő író első alkotói korszaka a Három elbeszélés és tíz költemény (1923) művével indul. Erkölcsi rendszerének fő tétele, a halállal mérkőző bátorság, a helytállás kultikus tisztelete, s a bátor, őszinte hős profilja már első regényénél (Fiesta) látható. A Búcsú a fegyverektől (1929) című regénye háborúellenességének kiáltványa. Második alkotói korszakának fő művei, A Kilimandzsáró hava (1936) című novella, s az Akiért a harang szól (1940) című regénye, az emberi együvé tartozás, a közös felelősség példázata. Utolsó periódusának világhírű alkotása Az öreg halász és a tenger (1952), hőse, Santiago az egyetlen regényalakja, akinél az erkölcsi győzelmet nem követi fizikai megsemmisülés.

Részlet Az öreg halász és a tenger c. műből:
”- De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék – mondta. – Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.”

hemingway_vandorunnep

VÁNDORÜNNEP (MOVEABLE FEAST)
Az elveszett nemzedék mindennapjairól és életstílusáról Hemingway e könyvében pontos korrajzott kapunk, mivel a húszas évek Párizsát is megismerjük. Ebben az időben csatlakozott a “párizsi modern irodalmi mozgalomhoz”, mely a Párizsban élő, amerikai fiatal írókból és költőkből verődött össze. Hemingway visszaemlékezései szerint az elveszett nemzedék kifejezés Gertrude Stein-től származik.
Párizsban barátságot kötött többek között az amerikai Sherwood Anderson íróval, és Ezra Pound költővel. Az amerikai írók csoportja gyakran látogatta az amerikai Sylvia Beach Shakespeare & Company nevű párizsi könyvesboltját. Sylvia Beach híres volt arról, hogy lelkesen segítette a tehetséges, újító írókat. 1922-ben az ő támogatásával látott nyomdafestéket James Joyce Ulysses című regénye is.
A laza visszaemlékezésfűzér feleleveníti a feledhetetlen város hangulatát, a dohányfüstben pácolódó Café des Amateurs jellegzetes bűzét, a lovas tartálykocsik dübörgését, a hazafelé vezető út kis üzleteit, kereskedőit, újságárusait, a hotelt, ahol Verlaine meghalt, s amelynek legfelső emeletén maga az író lakott és dolgozott. „Enyém egész Párizs, de én a füzetemé meg a ceruzámé vagyok” – írja Hemingway.

DSC00818hemingway_vandorunnep3

***

F. S. FITZGERALD

Amerikai író, drámaíró.A fiatal nemzedék társadalmi és egyéni problémái foglalkoztatják nagy sikert hozó első regényében, az Innen az Édenen-ben (1920), illetve a művészi igényesség és a megalkuvás konfliktusa az üres fiatalok útvesztését tükröző Szépek és elátkozottak (1921) művében. Ezek vezetnek legnagyobb sikerű regényéhez, A nagy Gatsbyhez (1925). Egyszerre ösztönös és tudatos művész: maga is résztvevője a műveiben ábrázolt életformának.

Részlet A nagy Gatsby-ből:
”Az ősi fák helyén, melyeket kivágtak, hogy helyet adjanak Gatsby házának, öltött alakot az utolsó és legnagyobb álom, amelyet ember valaha is álmodott. Rövid, gyorsan eltűnő idő néhány évtizede alatt az első kivándorlók bizonyos elragadtatássalvették birtokukba ezt a csodás földet, és arról álmodtak szép, de soha meg nem értett álmokat, hogy új földön és új ég alatt milyen tökéletes új világot építenek majd fel maguknak. (…) Nem tudta, hogy ez az ábrándmár réges-régen a múltté, eltűnt a közeli nagyváros dübörgő és nyüzsgő zsivaja mögött, hatalmas ország végtelen tájain, a messzi éjszakában.”

f-scott-fitzgeraldimagesthe_great_gatsby

A NAGY GATSBY
Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Great-Gatsby-wallpaper_04

A nagy Gatsby napjainkban új értelmezést nyert Baz Luhrman filmjének köszönhetően. A divatban megjelentek a korhű ruhákat idéző formák, minták, a zenében újjáéledt a jazz, Fitzgerald könyve pedig újra sláger lett. (A filmet idén májusban mutatták be Magyarországon, főszerepben Leonardo DiCaprio I Imdb )

***

GERTRUDE STEIN

1874. február 3-án az USA-ban, német bevándorlók gyermekeként született. Pszichológiát, filozófiát és orvostudományt tanul. 1903-ban telepedik le Párizsban, majd a Rue de Fleurus 27. szám alatti műteremlakást a város szellemi és művészeti életének központjává formálja.
Műveiben megismerjük:  Hemingway, és az ő veszélyes élete, Zelda és férje, a nagy kedvenc: Scott Fitzgerald, az ő viharos házasságuk, de megjelenik mindenki, aki fontos párizsi bozót első világháborút követő korszakában: Juan Gris, Braque, Thornton Wilder, Picasso, Matisse, Derain, Czóbel és Apollinaire. És mások. 
Ugyanakkor Gertrude Stein láthatta, hogyan szóródik szét, hullik atomjaira, issza magát tövig a nihilbe egy nagy amerikai írócsapat, amelyet elveszett nemzedék névre (lost generation) keresztel.
Legismertebb könyve a Három élet.

9e4716ccf0a518dc87fcc4698ffda97d42e8f8bf7fc8670be960dc82aa11af053b9f9b175db24a3b1d0c9ab67304935e

„Mindannyian ezek vagytok, az összes fiatal aki a háborúban szolgált. Ti vagytok az elveszett nemzedék.”
/Gertrude Stein/

források: