megbillen az ősz

Már október van, bár olyan érzése van az embernek, mintha legalább január derekán járnánk. Annyira hideg van, hogy már szinte fájnak a végtagjai. Utálta ezt a csípős időt. Az arca mindig kipirosodik ilyenkor, két hatalmas vörös foltot rajzolva rá, egyébként meg olyan sápadt, mintha vér helyett tej folyna a vénáiban. Eszter gyorsan szedte a lábait a körúton, hazafele igyekezett. Egyetlen óráért fésülködött meg, sminkelte ki magát és öltözött fel, teszem hozzá, elég csinosan. Néhány lánnyal tervezték, hogy még megisznak együtt egy kávét, de Eszternek nem igazán volt ehhez kedve. Időben haza akart érni, várt valakit.

Leért a metró aluljárójába, ahol kicsit megrekedt a szél, és melegebb volt a levegő. Pár turista a lépcső alján álldogált, mintha arra várnának, hogy elálljon az eső. Pedig ma nem is esett. Biztos, megint csak útbaigazítás akarnak. Eszter nem igazán értette, miért kell ilyen nedves és hideg időben a várost járni, nem akart nekik segíteni, ma nem, inkább elsietett mellettük. Majdnem elesett, ahogy felszállt a mozgólépcsőre, szerencsére ezt a kis jelenetet senki nem láthatta, kezeit zsebre dugta, s mintha biztos lábakon állna, csukott szemmel várta a földet érést.
Az albérletben hideg volt, egész délelőtt nem indította el a fűtést, minek fizessen annyit, ha úgyis csak a takaró alatt fekszik? Az órájára pillantott. Hiába sietett, még rengeteg ideje volt hátra és fogalma sem volt arról, hogyan és mivel üsse el ezt a szünetet. Evett ma már eleget, éhes meg egyáltalán nem volt. Egyfajta izgalom fogta el, mikor a várakozásra gondolt. Mélyen, legbelül a gyomrában szorított valami, valami jó. De annyira azért nem volt jó, félt. Sőt, rettegett ettől a találkozástól. Hatalmas elvárásai voltak magával szemben, talán el sem hitte, hogy képes ezeken valaha is felülemelkedni.
Kipakolta a táskáját, alig volt benne valami, sietősen dobált bele mindent, mikor elindult itthonról. A mai jegyzeteit lefűzte, de arra gondolni sem akart, hogy nekiálljon tanulni. Sötétedett. Az esőfelhők miatt ma hamarabb felkapcsolták a köztéri világítást, fényt adott a szobának is. Bekapcsolta a tévét.

2013. részlet

Itt van az ősz, itt van újra…

Már szinte el is múlt október közepe. Lassan közeledik az őszi szünet, hamarosan itt van állami ünnepünk és Mindenszentek is. Sok-sok alkalom, amikor el sem kell hagynunk a lakást (habár az őszi táj csodálatosan fest, most hogy a levelek is elkezdtek hullani) és egy forró ital társaságában annyit olvashatunk, amennyit csak akarunk. Ezzel a bejegyzéssel azoknak szeretnék ötleteket adni, akik még nem döntötték el, hogy mit is olvasnának hideg, komor délutánokon.

3921296a81b6174c81f1f67e81aac576

E. M. Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (1929)

Kedvenc íróim egyike Remarque. Másik, szintén világhírnevet szerzett regényét, A Diadalív árnyékában-t legalább háromszor olvastam már. Kedvelt, könyvei központi 908d54b8bef6d31a6e7acd24c74fe104témája általában a világháború és az az okozta megrendítő szörnyűségek. E könyvében az első, oly várva várt világégést mutatja be nekünk, a fiatal német katona szempontjából.  A súlyos megrázkódtatásokat átélt baka jellemfejlődését is megvizsgálhatjuk: hogyan lesz a jó kedélyű Paul Baumer-ből rideg, hidegvérű katona. Remarque a háborút érintő könyveiben arra is megpróbálja felhívni figyelmünket, hogy addig, amíg egy-egy csata során diplomáciai viták dőlnek el, addig hogyan mennek tönkre emberi sorsok és kapcsolatok,  s amíg a nagyhatalmak egymást gyilkolják, hogyan szövődnek életre szóló barátságok a lövészárkok árnyékában.

A fronton eltöltött napok, hetek, évek még egyszer visszatérnek, halott bajtársaink feltámadnak, és velünk masíroznak, fejünk kitisztul. Lesz célunk, s így masírozunk majd, mellettünk halott bajtársaink, mögöttünk a fronton eltöltött évek: ki ellen? Ki ellen?

Bernhardt Schlink: A felolvasó (1995)

A fiatal fiú, Michael Berg, éppen iskolából megy hazafelé, amikor rosszul lesz, és nála egy jóval b7d169a952a0d782abc9f88e759936a5idősebb asszony próbálja kikúrálni. Hogy háláját kifejezze, a fiú nála marad, s egy szenvedélyes, túlfűtött szerelem szövődik köztük, ám a kapcsolat egy idő múlva megszakad.
Néhány év múlva Berg a bíróságon találkozik újra Hanna-val, ahol mindenre fény derül a nő múltjából.
Schlink arra keresi e a választ, hogy mennyire bocsájtható meg egy olyan bűn, amit évekkel ezelőtt követtek el, egy kollektív cél érdekében. Hogyan lehet évekkel a bűntény elkövetése után igazságot és büntetést osztani.
A furcsa, kissé nyomasztó légkörű helyszín nem más, mint a bűnös Berlin, a második világháború után.

Feldolgozás! A múlt feldolgozása! Mi, a szeminárium hallgatói úgy tekintettünk önmagunkra, mint a feldolgozás élcsapatára. Felrántottuk az ablakokat, beengedtük a levegőt, a szelet, amely végül felkavarta a port, ami a társadalom hanyagságából belepte a múlt szörnyűségeit. Gondoskodtunk róla, hogy az emberek lélegezni és látni tudjanak.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet (1813)

d0ecfa11f4a4b31cf4c7a8cec8bcb766Nincs olyan nő, aki ne ismerné Jane Austent. Sőt, nincs olyan irodalomkedvelő nő, aki ne tudna Mr. Darcyról. A Büszkeség és balítélet olyan klasszikusnak számít, ami nem csupán egy viktoriánus korabeli szerelmi történet, hanem fantasztikus kor-és jellemrajz is.
A Bennet-lányok kissé unalmas élete rögtön a feje tetejére fordul, amikor a szomszéd házat, egy bizonyos Mr. Bingley veszi bérbe. Estélyek, bálok, csodálatos angol vidék és kúriák díszletében bontakozik ki a cselekmény.
S ha valakinek ennyi sem lenne elég, ajánlom figyelmébe a BBC által, 1995-ben készített minisorozatot is. [IMDB link]

– Mi a neve?
– Bingley.
– Házasember vagy nőtlen?
– Nőtlen, kedvesem, de még mennyire az! Vagyonos legényember, négy- vagy ötezer font is megvan az éves jövedelme… Milyen szerencsések a lányaink!
– Miről beszél? Hogy jönnek ide a lányok?
– Ne bosszantson már, Bennet! – felelte az asszony. – Tudja jól, mi jár a fejemben. Arra gondolok, hogy az egyik lányunkat feleségül veszi.
– Ezzel a szándékkal költözik ide?
– Hogy mondhat ilyen badarságot? Az egyikükbe viszont feltehetően beleszeret majd, tehát egy szó, mint száz, okvetlenül fel kell keresnie őt, amint megérkezik.

E.M. Forster : Szellem a házban (1910)

8759d3c05192dd5bb3082a3bef773479Howards End, a birtok, mely a regény középpontja. A századforduló Angliájában vagyunk, ahol a “boldog békeidő” még javában tart, s néha úgy érezhetjük, hogy főhőseink problémái már-már az elkövetkezendő idők nehézségeit vetik fel. Azok a korlátok, melyek az első világháborúval felbomlottak, itt még javában szorítják az angol társadalmat. Ezért sem értjük, miért olyan nagy gond, ha egy megözvegyült arisztokrata újra nősülni kíván, s miért nem fogad be a társadalom egy olyan nőt, aki egyedül neveli gyermekét.
A könyv még fontos hangsúlyt fektet a társadalmi osztályok közötti hatalmas különbségekre is, és feltehetjük magunkban a kérdést, hogy van e egyáltalán annak értelme, ha egy alattunk állónak nyújtanánk kezet, vagy esetleg jobb, ha mindenki marad a saját pozíciójában.

– Egy ház is attól él, ha vitatkoznak benne. A tégla meg a habarcs nem elég hozzá.

Ken Follett: A katedrális (1989)

80f57d4e0b4f0929285610bb974a7ce3Ne ijedjünk meg a kötet vastagságától, hiszen a könyv olvasása során, szinte fel sem merül bennünk, hogy nem haladnánk vele. A cselekmény roppant izgalmas, fordulatos és meglepő. Az 1200-1300-as évek Angliájában járunk, s azon belül is Kingsbridge-ben, ahol éppen egy katedrális épül. Az ország nehéz helyzetben van, hisz polgárháború dúl. Az építkezést pedig megbonyolítja a két királyjelölt ármánykodása, a helyi kiskirályok despotikus uralma, az egyház korruptsága, s ha ez még nem lenne elég, az életkörülmények romlása.

– Mostohaapám, aki építőmester volt, megtanított rá, hogyan kell elvégezni bizonyos geometriai műveleteket, példának okáért, hogyan felezhetünk meg egy vonalat hajszálpontosan, hogyan húzhatunk egy derékszöget, és hogyan rajzolhatunk egy négyzetet egy másikba úgy, hogy a kisebbik éppen a felét tegye ki a nagyobb területének.

50dc803093c159411738d78dff376279

Remélem, hogy aki elolvassa ezt a listát, talál magának legalább egy olyan regényt, amit kezébe vesz majd. Próbáltam olyan műveket összeválogatni, amiket már én is olvastam, és így bátran ajánlhatom bárkinek. Mivel a bejegyzésben szinte csak külföldi írók könyveit válogattam be, azoknak, akik magyar szerzőtől is olvasnának, azoknak is jövök még egy bejegyzéssel.

Jó olvasást!