De mégis, ki a franc az a Goethe?

Még egy válásba belepusztulok. Poén, hogy én mondom ezt, mikor én akartam válni. Pedig gyilkos érzés, hogy valaki száz százalékig része volt az életednek, és nyissz, többé semmi közötök egymáshoz.

Vámos Miklós, Utazások Erotikában.

89e40758814a0faa0e24b6e23e4c3488 Dr. Mester János életét áldozta a költőfejedelem életének tanulmányozására, bálványozására. Életútját a németek, a németországi utazások, a német és valamilyen német vonatkozással rendelkező nők (feleségek és szeretők) kísérik végig. Vámos, hasonlóan Grecsó Krisztiánhoz, főhősének történetét szerelmi eseteivel próbálja meg bemutatni.

A cselekmény két szálon játszódik: az egyik Mester János gyermekkorában, első németországi nyaralásával kezdődik, a másik már az idős, életére és annak hibáira visszatekintő férfi berlini utazását helyezi középpontba. A két sík időnként összefut, a regény vége felé haladva mégis úgy érezhetjük, mintha semmi változás nem történt volna főhősünk jellemében. Ugyanazokat a hibákat követi el, ugyanazokat a mondatokat ismétli, és talán már az olvasó sem akar feltétlenül az ő pártjára állni. Azt pedig, hogy akár beleképzelje magát Mester helyzetébe, rögtön el is veti.f2bc58534d1aaea4c5ced144e42dbb83

Mester János “gőtista”, tolmácsként és fordítóként próbál megélni, úgy, hogy tanulmányairól, kutatásairól, sőt róla sem vesznek tudomást a szakmabeliek. Sosem helyezik rendes egyetemi tanári állásba, az olvasó pedig tudhatja, hogy fő művét, a Goethe összes románcát,sem fogja sose befejezni.

Grecsóval ellentétben, Vámos nem a képekre helyezi a hangsúlyt, sokkal inkább Mester János jellemének bemutatására, mely realistább, naturalistább, életszerűbb, mint a Megyek utánad főszereplőjének, Darunak a jellemrajza. János nem köntörfalaz, legtöbbször kimondja, amit gondol (legalábbis magának). Ám bármennyire is igazat adhatnánk neki, az olvasó egy bátortalan, céltalan figurát lát benne. Valahol azonban mégis szerethető, hisz mindennél fontosabbak számára gyermekei, ezáltal pedig megértjük, mi tetteinek mozgatója.

Életének mintegy a felében másodosztályú állampolgárnak érezte magát. A másik felében harmadosztályúnak. Míg Magyarországon szocializmus volt, alig utazhatott. Ha mégis, akkor csupán a cipőjében csempészhette ki a nyugati bankókat, amelynek híján koldussá – esetleg csőlakóvá – deklasszálódhatott volna a konvertibilisvaluta-övezetben. Mióta fapados kapitalizmusban élt, az okozta a problémát, hogy ne legyen koldus – esetleg csőlakó – odahaza.

Gozsdu Elek: Köd

Valahol a 19. század végén, egy vidéki magyar faluban, a kastély ura meghal. Feleségét, a gyönyörű és fiatal Olgát, valamint kislányukat, Miriamot, a temetés után egy évvel, a gyászmisén pillantjuk meg először. A fekete ruhát viselő, a gyászidőszakot még le nem záró család tagjai még, Márta, Olga mostohanővére, annak férje, Viktor, valamint két kislányuk. A szertartást egy fekete fecske berepülés szakítja meg, mely a családot nevetésre, az imádkozókat megbotránkoztatásra kényszeríti.

9c794d38e87b143491ae919cc11e5f11_thumb.jpg

Néhány fejezet után az olvasó számára is világossá válik, hogy az idilli kép korántsem eszményi, komoly konfliktus húzódik a família tagjai között. Habár a cselekmény és a párbeszédek játékosságot feltételeznek, a feszültség nem oldódik. A szerelmi négyszög, mely megfertőzi mindnyájuk életét, a főhősök számára megoldhatatlan. Csehovi hősök ők, a cselekvőképtelen “felesleges ember” mintái, kik vidéken élik unalmas életüket. A köd pedig, ami nemcsak a természetet uralja, hanem a kastély és a benne lakók életét is meghatározza, kilátástalanságot és változtathatatlanságot ígér, így szereplőink életét ha maguk nem is, de a természet befolyásolja, vakokká válnak és elzárja őket. Nem csupán a köd az egyetlen metafora, de a gólya, mint repülni képtelen rabmadár, valamint a madár-motívum is központi szerepet kap.

6f747bd1677028d584789020b8c1f2a4_thumb.jpg

Gozsdut a “magyar Turgenyevnek” is szokták nevezni. Ez az orosz hatás a kisregényben is megfigyelhető: szereplőink orosz neveket viselnek, a kallódó nemes és a vidéki kúria megjelenése, valamint a zene és a tájábrázolás fontossága.

Gozsdu Elek munkásságára a naturalizmus és szimbolizmus gyakorolt hatást. Naturalizmusát legfőképpen a társadalmi meghatározottság kutatása, szimbolizmusát pedig a metaforikusan építkező szöveg képviseli. Ez a kettőség magánéletében is jelen van, hisz irodalmi pályája mellett, mely csupán három évig tartott, bíróként dolgozott tovább.