Hölgyem és uram, jó éjszakát! Boldog új évet önöknek!

2017 második bejegyzésében egy összeállítást olvashattok, mely a tavalyi év három legnépszerűbb posztját mutatja be.

20170103_121621.png

  1. Feketeség és barbárság
    2016 legolvasottabb bejegyzése Péterfy Gergely Kitömött barbár és Toni Morrison A kedves című regényeit mutatja be az idegenség, a másság, a kirekesztettség és az alárendeltség fogalmait körüljárva.
  2. Erdős Virág: Van egy ország
    Második helyen az a vers szerepel, melyet Erdős a 2010-es választásokat követően írt, és ami 2016 októberében is ugyanolyan aktuális. Az alábbi linken a költőnő előadásában, megzenésítve is meghallgatható.
  3. …a régi napok meg akarják magukat mutatni.
    Grecsó Krisztián legfrissebb, Jelmezbál című regényéről írt bejegyzés szerepel a harmadik helyen. A vidéki-városi ellentétre, a generációk közötti feszültségre és az emberi kapcsolatokra építő cselekmény 2016 egyik legnépszerűbb olvasmánya volt.

 

(A címben szereplő idézet Térey János A Legkisebb Jégkorszak című könyvében szerepel.)

Advertisements

Ezüst esőben száll le a karácsony

Amint azt már egy (jóval) korábbi bejegyzésben is ígértem, hozok magyar szerzőktől származó könyvajánlókat is. A maiban pedig azt a három művet válogattam össze, amit az elmúlt években, karácsonyra kaptam. Persze, ha az egész listát posztolnám, nem lenne ma már időm másra, szóval kiválasztottam a három legkülönbözőbbet.
Azért is érdekesek ezek a könyvek, mert nem én választottam őket.

Szabó Magda: Mózes egy, huszonkettő

615940_4 A korábbi bejegyzéseimből már kiderülhetett, hogy Szabó Magda az egyik kedvenc írónőm.
Ez a regénye egy olyan problémára fókuszál, ami nem csak a háború utáni időkben állná meg a helyét. A cselekmény központjában egy háromgenerációs család áll. A második világháború okozta szörnyűségek, a társadalmi változások, és a gyors fejlődés nem engedik, hogy ez a család normális életet éljen. A legnagyobb gond velük pedig az, hogy képtelenek elviselni és megszüntetni a generációk közötti hatalmas szakadékot.
A szülők panaszkodnak, megviselte őket a háború, a nélkülözés, egy teljesen más világban nőttek fel, mint gyermekeik. A fiatalok pedig talán túl gyorsan is, de változtatni akarnak, elszakadni otthonuktól.
Azért is volt rám olyan nagy hatással ez a könyv, mert bár nem hiszem, hogy minden konfliktus kiváltó oka a háború és a borzalmak lennének, de manapság is láthatjuk, hogy nem csak a technológia fejlődése, hanem a tradíciók eltűnése is hozzájárul a szakadék kiszélesedéséhez. Természetesen nem gondolom azt, hogy ez csak a mi korunk problémája, de mivel ezek a folyamatok felgyorsultak, jobban oda kell rá figyelnünk.

Én tudom, hogy ti nem éltetek, hogy ti mind meghaltatok a második világháborúban vagy azután, valamennyien, és csak a kísérteteitek maradtak köztünk, mert nem voltatok elég ártatlanok ahhoz, hogy igazi halottak lehessetek, akiknek szabad pihenni, vagy nem voltatok a szenvedések után annyira épek, hogy összetartotta volna valami a lelketeket. Nektek nehezebb élni, és igent mondani, és nemet mondani, de hagyd meg a képedet a fellegeken, és el ne ereszd az utolsó embert, aki még hisz benned, és azt érzi rólad, milyen lennél, ha nem volnál levegő, senki, váz, aki még azt képzeli rólad, hogy jó vagy.

Krúdy Gyula: Erzsébet királyné

covers_98252 Ha a megszokott, a kissé naiv love storyt várjuk Sissiről, ne ezt a könyvet vegyük kezünkbe. Krúdy olyan szemszögből próbálja meg bemutatni Erzsébet királynét, ami egyrészt nagyon egyedi, mégsem akarja az egekig dicsőíteni. A kiegyezés után, Monarchiában, de legfőképp Magyarországon, elkezdődött a Sissi-kultusz. Az akkor már királyné regényes, titokzatos alakja rengeteg művészt megihletett (festőket, szobrászokat, írókat). Közelről ugyan nem ismerték, sokat nem tudtak róla, találgatások övezték az akkor a világ legszebb asszonyának számító Erzsébetet.
Krúdy kötete több novellát tartalmaz, ám egyiket sem a királyné szemszögéből látjuk: hétköznapi emberek, hétköznapi cselekvések és történéseken keresztül kapcsolódnak hozzá, míg végül egy teljes, kerek képet alakíthatunk ki Sissi rejtélyes személyiségéről.

– Mindig Magyarországon szeretnék élni – mondá hallgatólag a császárné. – Itt, e félvad, búskomoly, nedves, holdjárta, hangtalan országban lelkem megőrizné harmóniáját.

Vámos Miklós: Kedves kollégák 1-2

covers_157345 Mint ahogy azt a bevezetésben már megemlítettem, teljesen különböző könyveket próbáltam meg összeválogatni. Ez pedig, teljesen más, mint az előző kettő.
Ahogy az a címből kiderül, Vámos Miklós a kollégáival való beszélgetést rögzítette és örökítette meg ebben a könyvben. Azoknak, akik kedvelik a kortárs magyar irodalmat és azok képviselőit, biztos szeretni fogják ezt a könyvet. A két kötetben számos interjút találunk, és többszöri kézbevétel után még mindig találhatunk olyan művészt, aki felkelti érdeklődésünket.

Az unokában az a jó, hogy hazaküldhető. Gyerek nem küldhető haza, mert eleve otthon van.
(Esterházy Péter)