A bölcsész az egy külön állatfaj.

Iróportré Turczi Istvánról, aki ma 58. születésnapját ünnepli
(
forrás)

Turczi istván író, költő, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető. többek közt volt a művelődési minisztérium munkatársa, a kilátó című folyóirat szerkesztője, a bartók rádió muzsikáló reggel műsorvezetője és a playboy főszerkesztője. Jelenleg a parnasszus című irodalmi folyóirat főszerkesztője, a magyar Író- szövetség költői Szakszervezetének főtitkára. olyan díjak birtokosa, mint a József attila-díj és a magyar köztársaság babérkoszorúja.

_MG_1236egy kis szobor tűnik fel az idő kőrengetegében”

Turczi István 1957-ben született Tatán. Szülővárosához köthető a Deodatus. A férfi és a város tört. én. elme című verseskötete, melyben versek, naplórészletek, fiktív szövegek ismertetik meg velünk a várost, s annak keletkezéstörténetét. A középiskola elvégzése után az ELTE magyar–angol–finnugor szakán végzett, s szerzett bölcsészdoktori diplomát. Első verseit a Jelenlét című folyóirat közölte, majd novellái is megjelentek az Állóháború című antológiában. Életrajzában meghökkentő adatokat is találunk: dolgozott éjszakai portásként, talajminta-vételezőként és gépkocsivezetőként is.

Két évig nem vettek föl az egyetemre, link pali voltam. Anyám mondta, akkor dolgoznom kell. A tatai Kristály Szállóban lettem portás (…) Mit csinálhat nyugodtan a portás éjszaka? Olvashat. Tudom, alhat is. Bűn és bűnhődés hétfő, A Karamazov testvérek kedd, szerda, csütörtök. (Vámos Miklós)


„A bölcsész az egy külön állatfaj”

A Parnasszus folyóirat kiadása mellett műfordításokat végez, kiállítás-megnyitókat, könyvbemutatókat és rendhagyó irodalomórákat is szervez. Mindemellett még szerkeszt is, többek között Vajda János válogatott kötetét és Az év műfordításait, antológiákat. Bevallása szerint kedvenc műfaja a vers. Olyan kötetei jelentek meg, mint például a Segédmúzsák fekete lakkcipőben, A nők és a költészet, sms 66 kortárs költőnek – el nem küldött versek, Áthalások, Erotikon. Eddigi négy regénye közül talán a legismertebb a Mennyei egyetem. A könyv saját egyetemi éveinek élményeiről számol be, kissé humorosan és ironikusan. A regényt alkotó novellák fűzérré állnak össze, bemutatva a jellegzetes bölcsészéletmód napjait.

Pedig amikor olvastuk, határozottan emlékszünk, még élveztük is a váratlan fordulatokat, nyelvi és formai leleményeket, élveztük, hogy NEM ÉRTÜNK MINDENT, CSAK SEJTJÜK, hogy belül, legbelül játszódnak le a történések, és amikor megfejtettük egy-egy kép vagy gondolat titkát, boldog bizsergés hatolt be szürkeállományunk legintimebb zó- náiba, s elégedettségtől teljes szívvel nyúltunk a következő modern regény után.

„A jelenlét embere ő, korunk hőse”

Habár egyre kevesebb a pályakezdő fiatal, a Parnasszus folyamatosan közli a verseiket, s ebben nagy szerepe van Turczi
segítőkészsé-gének és menedzselésének: „Ők is kiszorított helyzetben vannak, akárcsak én voltam a kezdca267a25307b7c8f0efc30a4a44e7dafet kezdetén. Néha terelgetem őket, hogy ne a könnyebb ellenállás irányába menjenek, hogy megmaradjanak a pályán.” A lap két vezérszá- la a Centrum, melyben kortárs művészekről olvashatunk, a Revidius, ahol lezárt életmű- veket ismerhetünk meg, valamint az Átjárás című műfordító blokk. A „p” betű erős hatást gyakorol munkásságára: a Parnasszus mellett a Playboy főszerkesztője is volt, nem lepődünk meg azon, hogy műveiben gyakran központi szerepet kapnak a nők, az erotika is. Olyan lapok munkatársa is volt, mint az Új Forrás, az Élet és Irodalom, a Kortárs és a Nagyvilág.

„nem múlhat el nap írás nélkül”

Az a költő, aki szabadidejében egyébként a labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsági tagja és a Magyar Madagaszkári Társaság alapítója, rendkívüli munkakedvvel, rendkívül sokfélét ír. Az életrajzot, pályaképet megfigyelve láthatjuk, hogy Turczi terjedelmes életművet halmozott fel. Több mint tíz verseskötete jelent meg eddig, valamint rádiójátékokat és drámákat is jegyez. Kabdebó Lóránt Rögeszmerend címmel írt róla kismonográfiát, de magáénak tudhatja a varsói költészeti fesztivál díját is. Költészetére leginkább Radnóti Miklós, Vas István és Juhász Ferenc gyakorolt hatást, de műveiben jelen van a hagyománytisztelet és a modernség is. Olykor Pilinszky hangját halljuk a kötetekből, olykor szinte Villonét, a posztmodern játék mellett megjelenik az elhallgatás költészete, és a könnyedségtől a megrendültségig vezethetnek a költemények, ha az Izrael-versekkel is megismerkedünk.

Íróportré: Kaffka Margit

Láttam őt vitában lázban-tűzben, láttam fölényes gúnyorosságúnak, láttam marónak, láttam készakartan és kajánul elfogultságokhoz ragaszkodni, láttam saját nagyszerű sziporkázásán ámulónak és ujjongónak, láttam makacsul, hidegen küzdeni és éppígy meggondolatlan vaksággal, csak egyet nem láttam! Azt, hogy Kaffka Margit közönyös maradt volna, vagy únottságból, vagy okosságból kitért volna a legbanálisabb, legelcsépeltebb vita-alkalom elől és ne talált volna rögtön tíz új és különös szemszöget, amikbe bele lehet helyezkedni a kérdésnél. (Tersánszky J. Jenő)kaffkama

Már gyermekkorában is lázadó természetű, poétai álmokat dédelgető lány  Az szatmári irgalmasnővérek zárdájában elemi iskolai tanítónőnek tanul, egy évet pedig Miskolcon tanít, ahol nehezen viseli a kisvárosi, fojtogató légkört. Irodalmat és gazdaságtant oktat, megjelennek első írásai, és ebben az időszakban kezdődik a Nyugattal való szoros és folyamatos kapcsolata. Az első számban, mely 1908-ban jelenik meg, Kosztolányi Dezső Négy fal között című kötetének bírálatával szerepel. Első  házassága boldogtalan, harmóniától mentes és hamar tönkremegy, férjétől, Fröhlich Brúnótól, néhány év után elválik. 1914-ben megy újra férjhez, Bauer Ervinhez, ám boldogságukat az első világháború szakítja meg, férjét behívják katonának. Hétköznapjai szorongással és idegességgel telnek. Életét 1918-ban a spanyol nátha elleni küzdelemben veszti, kisfiával együtt.

Örüljünk Kaffka Margitnak, mert ő feminizmus már megérkezett magyar diadala, egy asszony-író, akinek nem kell udvarias, hazug bókokat mondani. Erős ember, művész, kinek jó és biztos sorsa van s minden kritikák se tarthatnák vissza az életében adva-adott, kijelölt útjában, mely minden lendületében az övé. (Ady Endre)

ir395kd81237aA századelőn a társadalmi figyelem egyértelműen a nőkre fókuszál. A nőkérdés egyaránt megjelenik a kulturális és politikai színtereken. Elindul az emancipáció, feminista mozgalmak ütik fel a fejüket, nők is továbbtanulhatnak a felsőoktatásban. Ezzel párhuzamosan pedig létjogosultságot kapnak a női szerzők is, akik által irodalmi ábrázolást nyernek a polgári társadalom női problémái. Fontos megjegyeznünk, hogy az irodalomtörténeti kánonban sokáig egyedül Kaffka Margit képviselte a női szerzőket.

Kaffka Margit életműve lenyomata kora gondolkodásmódjának és problémáinak, az újat akarás és a nosztalgia iránti vágyakozás kettőssége jellemzi. Művein az emberi nyugtalanság motívumai is megjelennek, de jelen van a csalódás, a kiábrándultság, a tépelődés, illetve a menekülés mozzanata a valós világtól az illúziókba és az álmokba. Alkotásaiban nagy szerepet kapnak a női lét problémái: győztes asszonyt sosem látunk, csak a válságba sodort modern nőt, aki elvesztette korábbi létbiztonságát, és ingatag talajra lépett.

Viszont vannak női munkák! Vannak olyan elvégezni valók, amelyeket férfi tízszeres munkaerővel, sőt semmi munkaerővel sem tud úgy megcsinálni, mint egy asszony. És a Kaffka Margit regénye után látom csak, hogy az írás: az életnek írásban kiélése éppen úgy lehet asszonyi lehetőség, mint férfiúi. A magyar társadalomnak azt a rétegét, amelyet Kaffka Margit írásban ád: soha senki így nem adta, nem is adhatta. Sőt az emberéletnek ennél különb, asszonyszemmel látott, asszonyélettel átélt, asszonytehetségen átfőzött extraktumát sem adhatták sokan: ez a regény, egy igazi írói tehetségnek szerencsés és boldog kiáradása. (Móricz Zsigmond)

Novellista életműve egyik gyöngyszeme a Csöndes válságok elbeszéléskötet, mely 1909-ben született  A kötet darabjai szinte ugyanazokat a jegyeket hordozzák magukon, mégis egy színes, változatos mozaikokból álló művet tart kezében az olvasó. A bejegyzéshez a Kaland című novellát választottam, melyet itt el tudtok olvasni.

A mű címe egyaránt utalhat a pár titkos viszonyára, kalandjára, de a nyugtalanító és végzetes kimenetelű hajóútra is. A novella a római telepen játszódik, ahol Marietta, a 58c0b93b4f4149265bdb0c8434eeaee3 férjes asszony és kísérője előre megbeszélt, titkos randevújukat tartják. Késő délután van, a nap lenyugvóban, az apró múzeum éppen zár. A férfi – akinek a nevét sem tudjuk meg az egész cselekmény alatt – láthatóan nagyon lelkes, szerelmes, minél több időt szeretne a nővel tölteni, asszony viszont hallgatag, már-már mozdulatlan. Együtt idézik fel a napot, amit együtt először töltöttek ezen a vidéken. Beszélgetésükből kitűnik, hogy kapcsolatuk már nem olyan, mint annak idején, talán már csak megszokásból találkozgatnak. A férfi féltékeny, a nő pedig zaklatott, ám mélyebb érzéseit nem ismerjük meg.

A mű álomszerűségét az illúziókeltés és a sejtelmesség adja, mely bizonytalanságot idéz az olvasóban és a szereplők életében egyaránt. A novellában sem a külső, sem pedig a belső történések nem kapnak fontos szerepet, ezzel szemben viszont a természet elevensége, életre kelése sokkal hangsúlyosabb. Kaffkánál a látás – nem látás problémája is erős: a nap lenyugvóban, szűrt alkonyi fény világítja meg helyszínünket, mely elmosódott alakokat és érzéseket eredményez. A pár bujkál, az asszony nem akarja, hogy bárki meglássa őket együtt. A tisztán látás pedig a novella kimenetelét is meghatározza – az asszony és a fiú is rádöbben, honnan ismerik egymást – a viszonyukat folytatók arra is ráébrednek, hogy kapcsolatuk mérföldkőhöz érkezett, nincs számukra  már több találka.

Beszéd közben gyönyörű szók, szólások, ragyogó ötletek pattannak ki Kaffka Margit tollából, nyelvének néha megragadó belső ritmikája van. A mai magyar stílus legfinomabb művészei között kell őt emlegetni; nyelvi készsége, anyagbeli bősége, ereje, egyéni zamata, az a simulékonyság, amellyel a nyelv a mondanivaló tartalmához és hangulatához alkalmazkodni tud – talán ez a legigazibb művészi vonás Kaffka Margit írásában. (Schöpflin Aladár)

(Földes Anna: Kaffka Margit; Villanyspenót; képek)