Íróportré: Kaffka Margit

Láttam őt vitában lázban-tűzben, láttam fölényes gúnyorosságúnak, láttam marónak, láttam készakartan és kajánul elfogultságokhoz ragaszkodni, láttam saját nagyszerű sziporkázásán ámulónak és ujjongónak, láttam makacsul, hidegen küzdeni és éppígy meggondolatlan vaksággal, csak egyet nem láttam! Azt, hogy Kaffka Margit közönyös maradt volna, vagy únottságból, vagy okosságból kitért volna a legbanálisabb, legelcsépeltebb vita-alkalom elől és ne talált volna rögtön tíz új és különös szemszöget, amikbe bele lehet helyezkedni a kérdésnél. (Tersánszky J. Jenő)kaffkama

Már gyermekkorában is lázadó természetű, poétai álmokat dédelgető lány  Az szatmári irgalmasnővérek zárdájában elemi iskolai tanítónőnek tanul, egy évet pedig Miskolcon tanít, ahol nehezen viseli a kisvárosi, fojtogató légkört. Irodalmat és gazdaságtant oktat, megjelennek első írásai, és ebben az időszakban kezdődik a Nyugattal való szoros és folyamatos kapcsolata. Az első számban, mely 1908-ban jelenik meg, Kosztolányi Dezső Négy fal között című kötetének bírálatával szerepel. Első  házassága boldogtalan, harmóniától mentes és hamar tönkremegy, férjétől, Fröhlich Brúnótól, néhány év után elválik. 1914-ben megy újra férjhez, Bauer Ervinhez, ám boldogságukat az első világháború szakítja meg, férjét behívják katonának. Hétköznapjai szorongással és idegességgel telnek. Életét 1918-ban a spanyol nátha elleni küzdelemben veszti, kisfiával együtt.

Örüljünk Kaffka Margitnak, mert ő feminizmus már megérkezett magyar diadala, egy asszony-író, akinek nem kell udvarias, hazug bókokat mondani. Erős ember, művész, kinek jó és biztos sorsa van s minden kritikák se tarthatnák vissza az életében adva-adott, kijelölt útjában, mely minden lendületében az övé. (Ady Endre)

ir395kd81237aA századelőn a társadalmi figyelem egyértelműen a nőkre fókuszál. A nőkérdés egyaránt megjelenik a kulturális és politikai színtereken. Elindul az emancipáció, feminista mozgalmak ütik fel a fejüket, nők is továbbtanulhatnak a felsőoktatásban. Ezzel párhuzamosan pedig létjogosultságot kapnak a női szerzők is, akik által irodalmi ábrázolást nyernek a polgári társadalom női problémái. Fontos megjegyeznünk, hogy az irodalomtörténeti kánonban sokáig egyedül Kaffka Margit képviselte a női szerzőket.

Kaffka Margit életműve lenyomata kora gondolkodásmódjának és problémáinak, az újat akarás és a nosztalgia iránti vágyakozás kettőssége jellemzi. Művein az emberi nyugtalanság motívumai is megjelennek, de jelen van a csalódás, a kiábrándultság, a tépelődés, illetve a menekülés mozzanata a valós világtól az illúziókba és az álmokba. Alkotásaiban nagy szerepet kapnak a női lét problémái: győztes asszonyt sosem látunk, csak a válságba sodort modern nőt, aki elvesztette korábbi létbiztonságát, és ingatag talajra lépett.

Viszont vannak női munkák! Vannak olyan elvégezni valók, amelyeket férfi tízszeres munkaerővel, sőt semmi munkaerővel sem tud úgy megcsinálni, mint egy asszony. És a Kaffka Margit regénye után látom csak, hogy az írás: az életnek írásban kiélése éppen úgy lehet asszonyi lehetőség, mint férfiúi. A magyar társadalomnak azt a rétegét, amelyet Kaffka Margit írásban ád: soha senki így nem adta, nem is adhatta. Sőt az emberéletnek ennél különb, asszonyszemmel látott, asszonyélettel átélt, asszonytehetségen átfőzött extraktumát sem adhatták sokan: ez a regény, egy igazi írói tehetségnek szerencsés és boldog kiáradása. (Móricz Zsigmond)

Novellista életműve egyik gyöngyszeme a Csöndes válságok elbeszéléskötet, mely 1909-ben született  A kötet darabjai szinte ugyanazokat a jegyeket hordozzák magukon, mégis egy színes, változatos mozaikokból álló művet tart kezében az olvasó. A bejegyzéshez a Kaland című novellát választottam, melyet itt el tudtok olvasni.

A mű címe egyaránt utalhat a pár titkos viszonyára, kalandjára, de a nyugtalanító és végzetes kimenetelű hajóútra is. A novella a római telepen játszódik, ahol Marietta, a 58c0b93b4f4149265bdb0c8434eeaee3 férjes asszony és kísérője előre megbeszélt, titkos randevújukat tartják. Késő délután van, a nap lenyugvóban, az apró múzeum éppen zár. A férfi – akinek a nevét sem tudjuk meg az egész cselekmény alatt – láthatóan nagyon lelkes, szerelmes, minél több időt szeretne a nővel tölteni, asszony viszont hallgatag, már-már mozdulatlan. Együtt idézik fel a napot, amit együtt először töltöttek ezen a vidéken. Beszélgetésükből kitűnik, hogy kapcsolatuk már nem olyan, mint annak idején, talán már csak megszokásból találkozgatnak. A férfi féltékeny, a nő pedig zaklatott, ám mélyebb érzéseit nem ismerjük meg.

A mű álomszerűségét az illúziókeltés és a sejtelmesség adja, mely bizonytalanságot idéz az olvasóban és a szereplők életében egyaránt. A novellában sem a külső, sem pedig a belső történések nem kapnak fontos szerepet, ezzel szemben viszont a természet elevensége, életre kelése sokkal hangsúlyosabb. Kaffkánál a látás – nem látás problémája is erős: a nap lenyugvóban, szűrt alkonyi fény világítja meg helyszínünket, mely elmosódott alakokat és érzéseket eredményez. A pár bujkál, az asszony nem akarja, hogy bárki meglássa őket együtt. A tisztán látás pedig a novella kimenetelét is meghatározza – az asszony és a fiú is rádöbben, honnan ismerik egymást – a viszonyukat folytatók arra is ráébrednek, hogy kapcsolatuk mérföldkőhöz érkezett, nincs számukra  már több találka.

Beszéd közben gyönyörű szók, szólások, ragyogó ötletek pattannak ki Kaffka Margit tollából, nyelvének néha megragadó belső ritmikája van. A mai magyar stílus legfinomabb művészei között kell őt emlegetni; nyelvi készsége, anyagbeli bősége, ereje, egyéni zamata, az a simulékonyság, amellyel a nyelv a mondanivaló tartalmához és hangulatához alkalmazkodni tud – talán ez a legigazibb művészi vonás Kaffka Margit írásában. (Schöpflin Aladár)

(Földes Anna: Kaffka Margit; Villanyspenót; képek)

Advertisements

A zsákmány felfalja a győzőt

F. Scott Fitzgerald: Szépek és átkozottak

(…) az ital szükségletté vált számukra a szórakozáshoz, ami mindennapos dolog volt ugyan a múlt századi angol arisztokrácia köreiben, viszont kissé aggasztó egy egyre mértékletesebbé és egyre óvatosabbá váló civilizációban. Ezenkívül valamiképpen mind a ketten lazábbak lettek erkölcsileg, ami nem is annyira cselekedeteikben nyilvánult meg, hanem inkább abban, ahogy az őket körülvevő civilizációra reagáltak.

8032b081acda9dcb0abb0edfed677906Anthony Patch, fiatal és jómódú, ám roppant lusta férfi, aki az egyetemi évei végeztével, utazásaiból hazatérve New Yorkban telepedik le. Biztos megélhetést nyújt számára nagyapja, a bizonyos Adam Patch – híres reformer, a szesztilalom támogatója – óriási vagyona, és neve.
Egyetemi barátai mind tudják, mit is akarnak az élettől, míg Anthony lehetséges elfoglaltságairól csupán csak álmodozik. Néha ír, de azt is csak az íróasztalfióknak.
Gloria Gilbert gazdag szülők egyetlen lánya. A new yorki Plazaban éli, szülei és férfiismerősei által oly nagy mértékben elkényeztetett életét. A férfiak imádják, a nők féltékenyek rá és ezt Gloria ki is használja. Nincs olyan nap, hogy ne lenne találkája, s nincs olyan este, amit otthon töltene.

A dzsezzkorszakban járunk, Amerika a technológiai fejlődés, a rohamos változások ámulatában éli a “Roaring Twenties” napjait. Történetünk elején, még az első világháború előtt vagyunk, viszont az a hedonizmus, ami a világégés után erősödött fel, már elkezdődött. A modern kor kezdete átformálta az emberek életét és hétköznapjait. Ebben az élvezethajhász, gyors világban találkozik két főszereplőnk. Anthony-nak rögtön megtetszik a lány, s nem is olyan hosszú huzavona után, összeházasodnak az örökké tartó boldogság és a hatalmas örökség reményében.
Házasságuk első szakaszát utazgatással töltik. A világháború kirobbanása miatt, Európába nem mehetnek, ezért Amerika különböző pontjai válnak utazásaik színhelyévé.
A nászútjuk nem szól másról, mint a szórakozás és a fiatalság minden örömének kihasználásáról, s minden városban találnak egy olyan kört, ahol szívesen látják őket. Sajnos azonban, ez az életmód nem fedezhető abból a jövedelemből és lelkierőből, amivel megáldottak őket egy hatalmasabb erő.
Mindketten belátják, hogy le kell telepedniük és vissza kell fogniuk költekezésüket. Egy szürke házra esik választásuk, mely három nyáron keresztül az otthonuk is lesz. Azonban egy idő után, ahogy a házasságuk megromlik, és ahogyan a fény egyre tompul kapcsolatukban, a szürke ház Anthony és Gloria viszonyának nemcsak viharos színpada, de metaforája is lesz.

307dbc3b0e64fe6cdde16f0c0152b716

Ahogy múlik az idő eltávolodnak egymástól, s mikor Anthony megkapja behívóját, ez a szakadék most már fizikailag is érzékelhetővé válik. Ahogy egyre délebbre utazik, úgy hidegül el feleségétől. Mikor visszatér, újra egymásra találnak, de a háború okozta felfokozott érzelmek, újra szétszakítják őket egymástól. A pénzüket mind elköltik, s míg Gloria a magányba, Anthony az alkoholizmusba menekül. Egyetlen vigaszuk a hatalmas vagyon megöröklés lehetne, ám a regény végére Anthony lelketlen, félig őrült, magányos férfivá válik.db12ec6bc1ccc60ae880e4dadb162724

Sokan gondolják, hogy Fitzgerald e regénye önéletrajzi ihletésű . Felesége, Zelda és közte hasonlóan viharos szerelem dúlt, melyet még inkább fokozta az élvezetek hajszolása, a partikra járás és a kétes hírű társaságok “támogatása”. Nem titok, hogy Anthony-hoz hasonlóan Fitzgerald is alkoholistává vált, s csakúgy mint a gyönyörű és önző Gloriát, Zeldát sem érdekelte más a társadalmi kötelezettségeken, a ruhákon és a partikon kívül semmi más.