Hölgyem és uram, jó éjszakát! Boldog új évet önöknek!

2017 második bejegyzésében egy összeállítást olvashattok, mely a tavalyi év három legnépszerűbb posztját mutatja be.

20170103_121621.png

  1. Feketeség és barbárság
    2016 legolvasottabb bejegyzése Péterfy Gergely Kitömött barbár és Toni Morrison A kedves című regényeit mutatja be az idegenség, a másság, a kirekesztettség és az alárendeltség fogalmait körüljárva.
  2. Erdős Virág: Van egy ország
    Második helyen az a vers szerepel, melyet Erdős a 2010-es választásokat követően írt, és ami 2016 októberében is ugyanolyan aktuális. Az alábbi linken a költőnő előadásában, megzenésítve is meghallgatható.
  3. …a régi napok meg akarják magukat mutatni.
    Grecsó Krisztián legfrissebb, Jelmezbál című regényéről írt bejegyzés szerepel a harmadik helyen. A vidéki-városi ellentétre, a generációk közötti feszültségre és az emberi kapcsolatokra építő cselekmény 2016 egyik legnépszerűbb olvasmánya volt.

 

(A címben szereplő idézet Térey János A Legkisebb Jégkorszak című könyvében szerepel.)

Grecsó Krisztián: Azonosság

ce56a542f52daa398e839fd6ac1af069Vers lesz ez vagy azonosság,
halott apád lábán madzag,
felfekvése kőfaragás,
el nem szalad, el nem szalad;

Szerszám rozsda a kabátja,
halott apád lábán madzag,
felfekvést vagy kőfaragást
jég patájú lovainak?

Vers lesz ez vagy azonosság?,
halott apád el nem szalad:
A kabátja szerszámrozsda,
paripái mind fagyottak!;

Elszalad e halott apád,
van e még a lábán madzag?
Vers lesz ez vagy azonosság,
el nem szalad, el nem szalad.

…régi napok meg akarják mutatni magukat.

A kékfestős leányok az áztató felől biztatták a legényeket. Ha nem mászott senki, nevettek, daloltak, mintha lánynak lenni a legszebb dolog lenne a világon.

A hatvanas években Magyarországon, a Sáraságban, brutálisan meggyilkolnak két fiatal lányt. A harmadik áldozat túléli a támadást, de még a hatóságok megérkezése előtt eltűnik.  Grecsó Krisztián legújabb regénye (?), a Jelmezbál, e rejtélyes bűnesettel indul, melynek szemtanúi és túlélői kívülállókként napjaink Budapestjén élik magányos és szegényes életük.da41c6bcb1dd4c6a711afb444d9cd896

A regény egyik jellegzetessége, hogy a fejezetek más-más nézőpontban és időben beszélik el az eseményeket, látszólag különálló történetekként. (A Jelmezbál akár novelláskötetként is olvasható.) Ennek ellenére szorosan összefüggnek, de az olvasó feladatává válik, hogy egészt alkosson belőlük. A töredékesség célja, hogy a családi viszonyokat úgy mutassa be, hogy minden történet egy-egy gyermek, szülő, nagyszülő nézőpontját tükrözze. A szövegeket egységessé a család intézménye teszi.

Ahogy a szerző korábbi munkáiban is (Mellettem elférsz, Megyek utánad), az alapkonfliktust – habár nagyon erős a krimi hatása is – a generációk közötti szakadék és  a város-falu ellentét adja. A Jelmezbálban olyan szereplőket ismerünk meg, akik vidékről elköltözve, a családi köteléket hátrahagyva, a városban próbálnak meg boldogulni. Grecsó olyan emberi kapcsolatokat ábrázol, melyek a generációk egymás mellett élését, illetve nem élését példázzák, bemutatva azt, hogyan távolodunk el szüleinktől, nagyszüleinktől, hogyan vesszük semmibe családi hagyományainkat, gyökereinket.

45af81122b59210d9026f6e588267bfdA regény fontos motívuma a hazatalálás, de a nők/ a női alakok is jelentős szerepet kapnak a műben: ők görgetik előre a cselekményt, “körülöttük forog a világ”. Anyák, lányok, unokák életein és tragédián keresztül ismerjük meg a történeteket, ők viszik magukon/magukkal a családi sorsokat.

Jelmezbál egy olyan világot ábrázol, melyben a szereplők álarcot húzva, egy másfajta, tehermentesítettnek gondolt életet kezdenek élni. Titkok látnak napvilágot, s a regény végére már nem is a krimiszál kibogozása a legfontosabb az olvasó számára, hanem az, hogy hogyan tudják a szereplők saját sorsaikat egy maszk mögött is megőrizni, egyáltalán mennyire saját az a sors, melyet így választottak maguknak.

Lágy dunai szél lebegteti a Lehel piac utcafrontján, a Nemzeti Dohánybolt előtt a muskátlit. A virágállvány sudár, piros vasrúdját egy foltozott kabátos, zsíros hajú alak vizeli le éppen, (…)

 

Grecsó Krisztián: Múzsasírató

Ezen a hajnalon a múzsa 13dcc150b7fe864a559c324659837ce3
Megkapja a kegyelmet végre.
Rég nincs, ami fájjon, már unja:
A hajnali taxi a vége.

Nem fogy el, van emlékem elég,
És erőm, hogy enyém is legyen.
Annyi nőt megszeretni elég,
Mennyi magát szeretheti velem.

Ölelni tudok, de mert merek,
Mindig mindentől fájni fog.
Fehérvér, repedtfalú erek:
A kéj hát a halál. Rám vihog.

Harminckét évig nem történik semmi, Lilivel és Daruval együtt. Szerencsére marad valami. Az első külön-külön.

Grecsó Krisztián: Megyek utánad, Magvető, 2014

Hogy lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?

 5638 Valóban a kapcsolataink határoznak meg minket? Egy-egy szerelmi viszony fontos állomás lehet egy életben, de ha mindet megismerjük, megismerjük magunkat is? Grecsó Krisztián legújabb regényének főhősének, Darunak, az életét fenekestül felforgatják a lányok. A Megyek utánad cselekménye a magányból indul, Daru kirekesztettnek érzi magát, el akarja hagyni a Viharsarkot, tovább akar lépni, ki akar törni. Ám akkor jön Lili, Eszter, Petra, Sára, Adél, Gréta és Juli, aki marad is.

Darut kamaszként ismerjük meg, s jellemző rá minden tulajdonság, hangulat, ami kortársaira: egyedül érzi magát, már-már depressziós. A lányok segítenek neki, velük jó, nélkülük céltalanság és létbizonytalanság van. Daru felnőtté válásának folyamatát, élettapasztalatainak megszerzését nagyban befolyásolják a lányok. Kicsit úgy érezzük, mintha miattuk változna, de ugyanakkor mégsem, hisz Daru mindvégig ugyanaz a Daru marad.

viszi a vér a keserűséget, a honvágyat, a féltékenységet

Meglehet a regény néhol igen kegyetlen, az olvasó úgy érezheti, hogy sem ő, sem Daru nem képes ennyi rosszat elviselni. Grecsó viszont kárpótol minket stílusával, a csodálatos képek használatával, gyakori nála, hogy a főhős érzelmeit párhuzamba állítja a környezeti változásokkal, a szoba hangulatával, a természeti képekkel, esetleg az időjárással.

Sára nem fogja a kezét, mennek szótlanul egymás mellett. Félelmetesen hideg van. Daru érzi, hogy lélegzik az utca. Mozog a kő a lába alatt, emelkedik, enged. Elállt az eső.

A szerzőről6cddefe05167562b23c70289d9c638ab

Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. A Viharsarok több városában élt, most újlipótvárosi lakos. Volt elsőáldozó, néptáncos, őrsvezető, garázsrocker, kollégista.  Most író, költő, az Élet és Irodalom munkatársa. Fontosabb munkái: Vízjelek a honvágyról (versek, 1996), Angyalkacsinálás (versek, 1999), Pletykaanyu (elbeszélések, 2001), Caspar Hauser (versek, 2001), Isten hozott (regény, 2005), Tánciskola (regény, 2008), Cigányok (dráma, 2010), Mellettem elférsz (regény, 2011).