F. Scott Fitzgerald: Eltékozolt évtized

Fitzgerald műveiből szívesen választok, ahogy az már a korábbi bejegyzésekből is kiderült. (Az elveszett nemzedék, Szépek és átkozottak) Ez alkalommal viszont nem regény, hanem egy novelláskötet akadt a kezembe. Ez a viszonylag új (2013-as), első kiadás az író 1920-ban kiadott,  Flappers and Philosophers egyes darabjait is tartalmazza.
Könnyed, igen egyszerű szerkezetű és nyelvezetű olvasmányokat tartalmaz, a történetek pedig roppant szórakoztatóak.

311ffb9c6e03fe66d752425f66066c78 Az első novella elolvasásakor meglepett, milyen mesebeli, már-már varázsszerű képeket és szimbólumokat használ és ,hogy mennyire nagy hangsúlyt fektet a roppant váratlan fordulatokra. (Habár ezt a bizonyos mesebeliséget A nagy Gatsbynél is megfigyelhetjük, mégpedig Jay Gatsby  kiemelkedésekor és hírnevének megszerzésekor.) Ezek a fordulatok és mesés elemek egy-egy megleckéztetésnél, olyan motívumoknál figyelhetők meg, mint például amikor a gazdag fiú felfigyel a lányra, vagy amikor a szegény, már-már elfeledett háborús hőst újra kiemelik, esetleg, hogy lesz egy zseniből híres tornász.elt

A novelláskötet és az egyik novella címe sem véletlenül kapta az Eltékozolt évtized elnevezést. Habár Fitzgerald szórakoztatni akar minket, és habár a legtöbb történet vége jól zárul, egyfajta melankólia uralkodik a háttérben, ami arra készteti az olvasót, hogy próbáljon meg elgondolkodni és egy kicsit a cselekmény mögé tekinteni.
A szereplők általában olyan fiatalok, akik az 1920-as években tengetik mindennapjaikat. A háttérben természetesen ott bujkál még az első világháború utószele, s ezek a fiatalok kicsit úgy élnek, mintha minden egyes unalmas pillanat elpazarolt idő volna. A lányok fejében nem jár más, mint hogy kellően gazdag férfihoz menjenek feleségül, hogy mivel tudják elkápráztatni a fiúkat egy-egy estélyen, a fiúk  pedig meg szeretnének gazdagodni, hírnevet akarnak szerezni. Látszólag semmi értelme az életüknek, Fitzgerald pedig oly mesterien játszik e szereplőkkel és a cselekményszálakkal, hogy a novellák végén minden alak egyfajta (néha kellemetlen) megoldással szembesül és mi is úgy érezhetjük, el van rendezve a sorsuk.

A novelláskötet üdítő lehet egy-egy nehezebb olvasmány közben, a hosszabb-rövidebb történeteket időbeosztásunkhoz alakíthatjuk. A képek pedig, amiket Fitzgerald használ, csodálatos környezetet varázsolnak szereplőink köré. Már ezekért megéri elolvasni!

A zsákmány felfalja a győzőt

F. Scott Fitzgerald: Szépek és átkozottak

(…) az ital szükségletté vált számukra a szórakozáshoz, ami mindennapos dolog volt ugyan a múlt századi angol arisztokrácia köreiben, viszont kissé aggasztó egy egyre mértékletesebbé és egyre óvatosabbá váló civilizációban. Ezenkívül valamiképpen mind a ketten lazábbak lettek erkölcsileg, ami nem is annyira cselekedeteikben nyilvánult meg, hanem inkább abban, ahogy az őket körülvevő civilizációra reagáltak.

8032b081acda9dcb0abb0edfed677906Anthony Patch, fiatal és jómódú, ám roppant lusta férfi, aki az egyetemi évei végeztével, utazásaiból hazatérve New Yorkban telepedik le. Biztos megélhetést nyújt számára nagyapja, a bizonyos Adam Patch – híres reformer, a szesztilalom támogatója – óriási vagyona, és neve.
Egyetemi barátai mind tudják, mit is akarnak az élettől, míg Anthony lehetséges elfoglaltságairól csupán csak álmodozik. Néha ír, de azt is csak az íróasztalfióknak.
Gloria Gilbert gazdag szülők egyetlen lánya. A new yorki Plazaban éli, szülei és férfiismerősei által oly nagy mértékben elkényeztetett életét. A férfiak imádják, a nők féltékenyek rá és ezt Gloria ki is használja. Nincs olyan nap, hogy ne lenne találkája, s nincs olyan este, amit otthon töltene.

A dzsezzkorszakban járunk, Amerika a technológiai fejlődés, a rohamos változások ámulatában éli a “Roaring Twenties” napjait. Történetünk elején, még az első világháború előtt vagyunk, viszont az a hedonizmus, ami a világégés után erősödött fel, már elkezdődött. A modern kor kezdete átformálta az emberek életét és hétköznapjait. Ebben az élvezethajhász, gyors világban találkozik két főszereplőnk. Anthony-nak rögtön megtetszik a lány, s nem is olyan hosszú huzavona után, összeházasodnak az örökké tartó boldogság és a hatalmas örökség reményében.
Házasságuk első szakaszát utazgatással töltik. A világháború kirobbanása miatt, Európába nem mehetnek, ezért Amerika különböző pontjai válnak utazásaik színhelyévé.
A nászútjuk nem szól másról, mint a szórakozás és a fiatalság minden örömének kihasználásáról, s minden városban találnak egy olyan kört, ahol szívesen látják őket. Sajnos azonban, ez az életmód nem fedezhető abból a jövedelemből és lelkierőből, amivel megáldottak őket egy hatalmasabb erő.
Mindketten belátják, hogy le kell telepedniük és vissza kell fogniuk költekezésüket. Egy szürke házra esik választásuk, mely három nyáron keresztül az otthonuk is lesz. Azonban egy idő után, ahogy a házasságuk megromlik, és ahogyan a fény egyre tompul kapcsolatukban, a szürke ház Anthony és Gloria viszonyának nemcsak viharos színpada, de metaforája is lesz.

307dbc3b0e64fe6cdde16f0c0152b716

Ahogy múlik az idő eltávolodnak egymástól, s mikor Anthony megkapja behívóját, ez a szakadék most már fizikailag is érzékelhetővé válik. Ahogy egyre délebbre utazik, úgy hidegül el feleségétől. Mikor visszatér, újra egymásra találnak, de a háború okozta felfokozott érzelmek, újra szétszakítják őket egymástól. A pénzüket mind elköltik, s míg Gloria a magányba, Anthony az alkoholizmusba menekül. Egyetlen vigaszuk a hatalmas vagyon megöröklés lehetne, ám a regény végére Anthony lelketlen, félig őrült, magányos férfivá válik.db12ec6bc1ccc60ae880e4dadb162724

Sokan gondolják, hogy Fitzgerald e regénye önéletrajzi ihletésű . Felesége, Zelda és közte hasonlóan viharos szerelem dúlt, melyet még inkább fokozta az élvezetek hajszolása, a partikra járás és a kétes hírű társaságok “támogatása”. Nem titok, hogy Anthony-hoz hasonlóan Fitzgerald is alkoholistává vált, s csakúgy mint a gyönyörű és önző Gloriát, Zeldát sem érdekelte más a társadalmi kötelezettségeken, a ruhákon és a partikon kívül semmi más.

Az elveszett nemzedék

A kifejezés egy ismeretlen francia munkástól származik és a huszadik században alkotó amerikai írókra utal. Jellemző rájuk a kiábrándultság az amerikai álomból és az illúzióvesztés. Ez elsősorban az első világháború szörnyűségeiből táplálkozik. Viszont a háború a legtöbb esetben csak a háttérben jelenik meg. Legismertebb írói: Hemingway, Fitzgerald, Pound, Eliot, Stein.

8f8bd93dcea31edb7da0b244790866a8

Ismertető: (forrás)
Gil és Inez jegyesek, akik üzleti okokból Párizsba látogatnak. Időközben kiderül, hogy a pár nem egészen egymáshoz való. Gil esetleg Párizsban szeretne élni, es komoly íróvá válni, míg Ineznél ez szóba sem jöhet. Gil szeret esőben sétálni, míg Inez nem. A történetben a fordulatot az hozza, hogy Gil felfedezi, hogy pontban éjfélkor Párizs egy bizonyos pontján egy fiákerbe szállva időutazásban vehet reszt, amely visszaröpíti az általa kedvelt 1920-as évekbe

A főhős izgalmas időutazást tesz a húszas években, Párizsban. Többek között találkozik a Fitzgerald-házaspárral, Hemingway-yel, Gertrude Stein-nel, T.S. Eliottal és Dalí-val.
Most néhányukat és az ő irodalmi munkásságukat szeretném bemutatni, saját vonatkozással. (képek)

20120929-midnight-in-paris20111110-ejfelkor-parizsban5
***

Kezdjük Hemingway-yel…

ERNEST HEMINGWAY

Amerikai regényíró, novellista.
Az amerikai regény meghatározó alakja. A gazdag életet élő író első alkotói korszaka a Három elbeszélés és tíz költemény (1923) művével indul. Erkölcsi rendszerének fő tétele, a halállal mérkőző bátorság, a helytállás kultikus tisztelete, s a bátor, őszinte hős profilja már első regényénél (Fiesta) látható. A Búcsú a fegyverektől (1929) című regénye háborúellenességének kiáltványa. Második alkotói korszakának fő művei, A Kilimandzsáró hava (1936) című novella, s az Akiért a harang szól (1940) című regénye, az emberi együvé tartozás, a közös felelősség példázata. Utolsó periódusának világhírű alkotása Az öreg halász és a tenger (1952), hőse, Santiago az egyetlen regényalakja, akinél az erkölcsi győzelmet nem követi fizikai megsemmisülés.

Részlet Az öreg halász és a tenger c. műből:
”- De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék – mondta. – Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.”

hemingway_vandorunnep

VÁNDORÜNNEP (MOVEABLE FEAST)
Az elveszett nemzedék mindennapjairól és életstílusáról Hemingway e könyvében pontos korrajzott kapunk, mivel a húszas évek Párizsát is megismerjük. Ebben az időben csatlakozott a “párizsi modern irodalmi mozgalomhoz”, mely a Párizsban élő, amerikai fiatal írókból és költőkből verődött össze. Hemingway visszaemlékezései szerint az elveszett nemzedék kifejezés Gertrude Stein-től származik.
Párizsban barátságot kötött többek között az amerikai Sherwood Anderson íróval, és Ezra Pound költővel. Az amerikai írók csoportja gyakran látogatta az amerikai Sylvia Beach Shakespeare & Company nevű párizsi könyvesboltját. Sylvia Beach híres volt arról, hogy lelkesen segítette a tehetséges, újító írókat. 1922-ben az ő támogatásával látott nyomdafestéket James Joyce Ulysses című regénye is.
A laza visszaemlékezésfűzér feleleveníti a feledhetetlen város hangulatát, a dohányfüstben pácolódó Café des Amateurs jellegzetes bűzét, a lovas tartálykocsik dübörgését, a hazafelé vezető út kis üzleteit, kereskedőit, újságárusait, a hotelt, ahol Verlaine meghalt, s amelynek legfelső emeletén maga az író lakott és dolgozott. „Enyém egész Párizs, de én a füzetemé meg a ceruzámé vagyok” – írja Hemingway.

DSC00818hemingway_vandorunnep3

***

F. S. FITZGERALD

Amerikai író, drámaíró.A fiatal nemzedék társadalmi és egyéni problémái foglalkoztatják nagy sikert hozó első regényében, az Innen az Édenen-ben (1920), illetve a művészi igényesség és a megalkuvás konfliktusa az üres fiatalok útvesztését tükröző Szépek és elátkozottak (1921) művében. Ezek vezetnek legnagyobb sikerű regényéhez, A nagy Gatsbyhez (1925). Egyszerre ösztönös és tudatos művész: maga is résztvevője a műveiben ábrázolt életformának.

Részlet A nagy Gatsby-ből:
”Az ősi fák helyén, melyeket kivágtak, hogy helyet adjanak Gatsby házának, öltött alakot az utolsó és legnagyobb álom, amelyet ember valaha is álmodott. Rövid, gyorsan eltűnő idő néhány évtizede alatt az első kivándorlók bizonyos elragadtatássalvették birtokukba ezt a csodás földet, és arról álmodtak szép, de soha meg nem értett álmokat, hogy új földön és új ég alatt milyen tökéletes új világot építenek majd fel maguknak. (…) Nem tudta, hogy ez az ábrándmár réges-régen a múltté, eltűnt a közeli nagyváros dübörgő és nyüzsgő zsivaja mögött, hatalmas ország végtelen tájain, a messzi éjszakában.”

f-scott-fitzgeraldimagesthe_great_gatsby

A NAGY GATSBY
Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.

Great-Gatsby-wallpaper_04

A nagy Gatsby napjainkban új értelmezést nyert Baz Luhrman filmjének köszönhetően. A divatban megjelentek a korhű ruhákat idéző formák, minták, a zenében újjáéledt a jazz, Fitzgerald könyve pedig újra sláger lett. (A filmet idén májusban mutatták be Magyarországon, főszerepben Leonardo DiCaprio I Imdb )

***

GERTRUDE STEIN

1874. február 3-án az USA-ban, német bevándorlók gyermekeként született. Pszichológiát, filozófiát és orvostudományt tanul. 1903-ban telepedik le Párizsban, majd a Rue de Fleurus 27. szám alatti műteremlakást a város szellemi és művészeti életének központjává formálja.
Műveiben megismerjük:  Hemingway, és az ő veszélyes élete, Zelda és férje, a nagy kedvenc: Scott Fitzgerald, az ő viharos házasságuk, de megjelenik mindenki, aki fontos párizsi bozót első világháborút követő korszakában: Juan Gris, Braque, Thornton Wilder, Picasso, Matisse, Derain, Czóbel és Apollinaire. És mások. 
Ugyanakkor Gertrude Stein láthatta, hogyan szóródik szét, hullik atomjaira, issza magát tövig a nihilbe egy nagy amerikai írócsapat, amelyet elveszett nemzedék névre (lost generation) keresztel.
Legismertebb könyve a Három élet.

9e4716ccf0a518dc87fcc4698ffda97d42e8f8bf7fc8670be960dc82aa11af053b9f9b175db24a3b1d0c9ab67304935e

„Mindannyian ezek vagytok, az összes fiatal aki a háborúban szolgált. Ti vagytok az elveszett nemzedék.”
/Gertrude Stein/

források: