Mese a világ pusztulásáról

1944. november 9-én hunyt el Radnóti Miklós.

Én Xexenoxe angyal vagyok, könyvtárosa az Úrnak, aki följegyzem a Föld nevű bolygó pusztulását a későbbi angyalnemzedék számára.

A Föld bolygó lakói – kik magukat embereknek nevezték – műveltségükben, hatalmuk tudatában megsértették az Urat, megtagadták és kigúnyolták. Íme:

*

Vörös párákba burkolódzott a Nap. Tüzes volt az ég alja. Az Emberek elhatározták, hogy eloltják a Nap tüzét. Felverték a tűzoltókat, kivonultak, egük felé bökték fene hosszú létráikat, és a Napra irányították gőzfecskendőiket.

De megnyílt mennybéli kapunk, s teljes pompájában megjelent az Úr. Mennydörgő hangon szólt a munkálkodókhoz, kik fölényes vigyorgással bámultak a haragvó Fenségre. „Ostobák, tüzet akartok oltani, égi tüzet. Ezért megbüntetlek benneteket.” Majd felénk fordulva: „De időt hagyok nékik megbánásra. Az Úr elnéző. Csak megrémítem őket.” Az Emberek nevettek. Kérték az Urat, hogy adjon nekik egy nap haladékot, és csak aztán kezdje a büntetést. Az Úr ráhagyta. Az Emberek hatalmas, nedves ponyvákkal takarták le még hatalmasabb felhőkarcolóikat. Készenlétbe helyezkedtek.

Egy nap múltán elsötétült az ég, zápor nélküli villámok cikáztak, csapdostak, melyek ha átütötték a ponyvákat, az Ember modern fecskendőinek estek áldozatul. Háromnapi meddő harc után az Úr abbahagyta a küzdelmet. Az első csapásnál az Ember győzött. Az Úr pedig így szólt a körülötte összegyülekvő, megbotránkozott angyalsereghez. „Hadd nőjön gőgje, büszkesége; harmadik csapásomnál pusztulni fog.”

Kevés pihenő után újra megnyílt az égi kapu, és a vén Nap besétált rajta. Sötétség keletkezett, és az Emberek hiába várták a napfelkeltét. Hideg lett. A mindenható Ember a második csapástól sem hökkent meg. Hatalmas sugárzó gépekkel pótolta Isten melegét, és – nevetett. A báltermekben a néger jazz hangjai mellett vigadott a csapásokkal sújtott Embersereg.

„Nincs már Úr felettünk… Legyőztük az Istent… Éljen az emberi önállóság…!”

Az Úr még egyszer letekintett az égi résen, egyik kezével a kibújni akaró Napot tartja vissza, másikkal bosszúálló angyalseregünket küldte a Földre. Bosszuló hadunk az Embert legérzékenyebb pontján, technikai kultúrájában támadta meg. Elvágtuk villanysodronyait, felrobbantottuk gyárait, napsugárpótló gépeit. Munkánkat végezvén visszatértünk a Mennybe, hol az Úr komoran fogadott. Néki is fájt remekművének pusztulása.

*

Hat nap múltán – melyet szüntelen jajveszékelés, hörgés töltött be – hullaszag áradt szét a Földgolyó körül. Az Ember nem nevetett többé, és a világ sorsa beteljesedett…

Az Úr hat nap alatt teremtette, hat nap alatt pusztította el.

Advertisements

Lecsuklik minden pilla most

80 éve, 1936. november 3-án hunyt el Kosztolányi Dezső.

Éjjeli iramat

Fölserkenek, fogat se mostam,6dd26da11fb544fa9805843b95e1cf55
úgy írok itt az éjbe mostan,
nem itten már, de ottan,
ahová ellobogtam,
lelkem fönn, az étherbe szálldos,
nem mint a táltos,
amaz utáltos,
kinek nyomába rikkant
sok béna adyrokkant,
fönn, fönn, határokon túl,
míg lenn a sok vakond túr,
s látszik pár néma kontúr,
lenézek, hát azok, ni:
Párizs, Velence, Brüsszel,
köszöntöm hetyke prüsszel,
mert szellemlábamon se zokni,
se szellemfőmön nincs kalap,
se búr kalap, se ír kalap,
csak szállok, mint egy irkalap,
mit egykor, rég, gyerekkoromba
feldobtam repülő gyanánt
megunt banánt
a kéményfüstbe és kerek koromba…

Levél Babits Mihályhoz

75 éve hunyt el Babits Mihály

Móricz Zsigmond levele Babits Mihályhoz| megjelent a Holmi 2008. decemberi számában

a1b74273e44bd42a1ba1294173f930c1Kedves Mihály!
Barátunk, a nagyszerű Osvát, akinek hiányát nem pótolhatjuk soha, tudós kertésze, valóságos Linnéje volt a magyar virágok egész flórájának. Most nekünk kell azzá lennünk. A mi dolgunk, hogy új tavasz zsendülete zsibongjon a Nyugat derekas törzse körül. A mi dolgunk, hogy friss nedvek áramoljanak a gyökértől föl egészen a zöldellő lombig. Nem hagyhatjuk, hogy a magunk ültette és nevelte fa elfásuljon.
Mihály, nekünk új szemekre van szükségünk. Olyanokra, melyek új életlátással, magyar gyógyulást hozón néznek végig az Ady ugarán. Nem elefántcsonttoronyból, ahonnan nem lát ki a belécsontosult, elhályogolódott toronyőr, ahová nem hallik fel a terméketlen sziken kovászló beteg életnek nyívása, hanemhogy magaslesről, ahová fölhat az odalent és ahonnan látszik az alant.
Mihály, nekünk olvasókra van szükségünk, előfizetőkre, akik éltetnek bennünket, ahogyan őket mi. És ezért kell a másként látó szem, az életes zöld, a tavaly elvermelt fás krumpli helyett a friss, levecses primőr! Mit ér a legszebb, termőerőtől kicsattanó hajadon, ha pártában, mit a legnemesebb esztétikumtól duzzadozó lapszám, ha remittendában marad?
Mihály, mi nem két dudás vagyunk egy csárdában, hanem duett a Zeneakadémia nagytermének pódiumán. Olyan kettős, amilyet Magyarország nem látott, nem hallott még. Azzá kell lennünk.
Kérlek, add át kézcsókomat Ilonkának, és ne feledd említeni, hogy Török Sophie minapi írása igazi gyöngyszem.
Ölel: Zsiga

„apaló apaló angyal ül a videó”

(költészet napjára)

Parti Nagy Lajos: Altató

dünnyögve legfő mesterét
lehunyja két lehunyja száz
a rítt a rút a rőt a rét
üveggolyónk eldunnaház
egy altatónyi vers kilép
a semmiségből elfeledk
ezik magáról halk durúzs
és légvonatszusz egy kiságy
körül derengő tarka lepk
e rengörül dagár borázs
pillázat és követhené
úgyis minden csak bertamázs
úgysincsen szó rá és ha van
álomnyelv édes vakszöveg
mely persze nem világtalan
a ludjelszé penkisba lázs
abra kadabra dab no meg
leal vezümm zigő kasé
zöngéi közt elandalon
zöngéi közt elalhasé
méz elza jő e pillaméz
álomfejlesztő dinamó
a lépte zengő villanéz
főnővérhúg és főmanó
a konvektorban szendereng
az őrlángőriző sötét
mintha egy fel-felmorranó
tűzhatlan medve ülne bent
s dédelgetné a köldökét
alszik az apró óriás
nem kell már kalapálnia
álommanó ő is mi más
vele alszik az ória
s a csillagok nagy árja fönn
e néma tiktakk-ária
szikalsi villam usaom
fatutajos a folyamon
pupillaherceg méla tót
távolról suttog altatót
s e távolság szívfájtató
alszik a széken a kezes
lábára lehajtja tehén
orob migás regenderesz
a jó cukor is eluszik
habzó éggel a tetején
vattabucskáznak a nyuszik
durán salik dözer kisa
alszik a konyha karika
alszik a vau és a háp
méz elza is lehajtja szép
pehelynehéz pillázatát
kitelnek lufka kis csodák
sok ellapult családi kör
sok punnya ótvar megszokás
üveggolyóvá visszagör
alszik dodó a szívszagú
winterfeldplatzi bősz porosz
lán bajszával nyakadba bú
majd lassan eldorombolosz
s két álomrétre rányitó
szemed a távirányító
aludj el szépen Berta mert
a kislibák is alszanak
s az ágyúk is nagy föltekert
karokkal ágyúkanapén
tanulnak mézül dallamul
dalabdi síp geman diszun
aludj el szépen Berta bár
szemedben még száz villamos
jánosbogárnyi szikra jár
de egyszer minden napmozit
dobozba zár az éjszaka
dobozba dédik és mamák
katik babók jóéjtpuszik
és ha elalszik anya is
már az alvás is aluszik
dünnyögve két szerelmesét
leejti végre a mesét
s bezár e kis vers maga is

Az elhagyott kalóz-hajók

Ady Endre halálának évfordulójára.

Hajnalodik s végre: az én hajómon.3f24efe4e26c395a6c8846072286c8cc
Az igazin, szállok virág-fedetten.
Nem ismerek a vén, elszánt kalózra,
Hurráh, vágyak pompás legénye lettem
S boldog hajóm fátyollal lobogózva
Olyan, mint kék fátylas ég-darab
S tűz szememen bekacag a Nap:
Sohse látott csodábbat a hajónál,
Sohse látott hajóst még hajnalibbat.
Tengereket zúdít elénk a vágyunk,
Még. Oceánunk is az enyém.
Karunk ölelő ritmusára ringat,
Himnuszt kürtöl a babonás hajó-kürt
S zeng a csók a hajó fedelén.
Árbocom a váró diadal,
Bódító és szűz-lyán adta csók
S üldözőim a kalóz-hajók,
Kikkel rabolva, hajh, annyit bolyongtam
Olcsó siker- s csók-portékákra lesve.

Hát mégis hasztalan hajszolt az Este,
Nem az ő ölébe jött vagyok,
Hajnalok küldöttek, hajnalok
S mégis eljött értem a hajóm.
Óh, volt hajók, be elárnyultatok már,
Óh, volt prédák be nincs izetek
Szabadabb vagyok minden szabadoknál,
Olyan teljesen nem magamé.
Szemem melyik volt hajót vágyja vissza?
Gyötrelmes, kérdő, kínzó ifjuságnak
Zöld lobogóju, éhes kis hajóját?
Vihar-hajómat, mely az ósdi nóták
Kopott, kis bárdjait hagyta el?
Avagy a száz-szoknya lobogót
Lengető, unt, céda csók-hajót?
Névnek, hirnek, mámornak, bölcseségnek
Csunya kalóz-hajóit talán?
Im itt van a szivemen a lyány,
Itt van a szivemben a tenger-élet
Felörvendem, fölélem s boldog órák:
Most vagyok Én és büszkén viszem
Szent és ifjuságos, bolond viharokba
Az egyetlen ölelnivalót
S életem új, legsorsosabb hajóját.

A bölcsész az egy külön állatfaj.

Iróportré Turczi Istvánról, aki ma 58. születésnapját ünnepli
(
forrás)

Turczi istván író, költő, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető. többek közt volt a művelődési minisztérium munkatársa, a kilátó című folyóirat szerkesztője, a bartók rádió muzsikáló reggel műsorvezetője és a playboy főszerkesztője. Jelenleg a parnasszus című irodalmi folyóirat főszerkesztője, a magyar Író- szövetség költői Szakszervezetének főtitkára. olyan díjak birtokosa, mint a József attila-díj és a magyar köztársaság babérkoszorúja.

_MG_1236egy kis szobor tűnik fel az idő kőrengetegében”

Turczi István 1957-ben született Tatán. Szülővárosához köthető a Deodatus. A férfi és a város tört. én. elme című verseskötete, melyben versek, naplórészletek, fiktív szövegek ismertetik meg velünk a várost, s annak keletkezéstörténetét. A középiskola elvégzése után az ELTE magyar–angol–finnugor szakán végzett, s szerzett bölcsészdoktori diplomát. Első verseit a Jelenlét című folyóirat közölte, majd novellái is megjelentek az Állóháború című antológiában. Életrajzában meghökkentő adatokat is találunk: dolgozott éjszakai portásként, talajminta-vételezőként és gépkocsivezetőként is.

Két évig nem vettek föl az egyetemre, link pali voltam. Anyám mondta, akkor dolgoznom kell. A tatai Kristály Szállóban lettem portás (…) Mit csinálhat nyugodtan a portás éjszaka? Olvashat. Tudom, alhat is. Bűn és bűnhődés hétfő, A Karamazov testvérek kedd, szerda, csütörtök. (Vámos Miklós)


„A bölcsész az egy külön állatfaj”

A Parnasszus folyóirat kiadása mellett műfordításokat végez, kiállítás-megnyitókat, könyvbemutatókat és rendhagyó irodalomórákat is szervez. Mindemellett még szerkeszt is, többek között Vajda János válogatott kötetét és Az év műfordításait, antológiákat. Bevallása szerint kedvenc műfaja a vers. Olyan kötetei jelentek meg, mint például a Segédmúzsák fekete lakkcipőben, A nők és a költészet, sms 66 kortárs költőnek – el nem küldött versek, Áthalások, Erotikon. Eddigi négy regénye közül talán a legismertebb a Mennyei egyetem. A könyv saját egyetemi éveinek élményeiről számol be, kissé humorosan és ironikusan. A regényt alkotó novellák fűzérré állnak össze, bemutatva a jellegzetes bölcsészéletmód napjait.

Pedig amikor olvastuk, határozottan emlékszünk, még élveztük is a váratlan fordulatokat, nyelvi és formai leleményeket, élveztük, hogy NEM ÉRTÜNK MINDENT, CSAK SEJTJÜK, hogy belül, legbelül játszódnak le a történések, és amikor megfejtettük egy-egy kép vagy gondolat titkát, boldog bizsergés hatolt be szürkeállományunk legintimebb zó- náiba, s elégedettségtől teljes szívvel nyúltunk a következő modern regény után.

„A jelenlét embere ő, korunk hőse”

Habár egyre kevesebb a pályakezdő fiatal, a Parnasszus folyamatosan közli a verseiket, s ebben nagy szerepe van Turczi
segítőkészsé-gének és menedzselésének: „Ők is kiszorított helyzetben vannak, akárcsak én voltam a kezdca267a25307b7c8f0efc30a4a44e7dafet kezdetén. Néha terelgetem őket, hogy ne a könnyebb ellenállás irányába menjenek, hogy megmaradjanak a pályán.” A lap két vezérszá- la a Centrum, melyben kortárs művészekről olvashatunk, a Revidius, ahol lezárt életmű- veket ismerhetünk meg, valamint az Átjárás című műfordító blokk. A „p” betű erős hatást gyakorol munkásságára: a Parnasszus mellett a Playboy főszerkesztője is volt, nem lepődünk meg azon, hogy műveiben gyakran központi szerepet kapnak a nők, az erotika is. Olyan lapok munkatársa is volt, mint az Új Forrás, az Élet és Irodalom, a Kortárs és a Nagyvilág.

„nem múlhat el nap írás nélkül”

Az a költő, aki szabadidejében egyébként a labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsági tagja és a Magyar Madagaszkári Társaság alapítója, rendkívüli munkakedvvel, rendkívül sokfélét ír. Az életrajzot, pályaképet megfigyelve láthatjuk, hogy Turczi terjedelmes életművet halmozott fel. Több mint tíz verseskötete jelent meg eddig, valamint rádiójátékokat és drámákat is jegyez. Kabdebó Lóránt Rögeszmerend címmel írt róla kismonográfiát, de magáénak tudhatja a varsói költészeti fesztivál díját is. Költészetére leginkább Radnóti Miklós, Vas István és Juhász Ferenc gyakorolt hatást, de műveiben jelen van a hagyománytisztelet és a modernség is. Olykor Pilinszky hangját halljuk a kötetekből, olykor szinte Villonét, a posztmodern játék mellett megjelenik az elhallgatás költészete, és a könnyedségtől a megrendültségig vezethetnek a költemények, ha az Izrael-versekkel is megismerkedünk.

Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.

1961. július 2-án hunyt el Ernest Hemingway

Hemingway a blogon:

Az író, újságíró, haditudósító, novellista 1899. július 21-én, a Chicago melletti Oak Parkban született, kalandozó orvos apa és művészetkedvelő anya gyermeke4a87f4a6d62d3e768ba105cefd586a57ként. A jómódú polgárcsaládban protestáns erkölcsök uralkodtak, s a szülők azt sem nézték jó szemmel, hogy fiúk az egyetem helyett, Kansas City vezető lapjánál a Star-nál helyezkedett el riporterként, sőt az édesapa tiltásának ellenére, Hemingway önként jelentkezett katonának az első világháború kirobbanásakor.

Gyenge szeme miatt azonban csak mentősofőrként alkalmazták az olasz fronton. Egy sebesülést követően beleszeretett ápolónőjébe, s ezt a románcot jeleníti meg a Búcsú a fegyverektől című regényében. Kétségtelen, hogy legismertebb műveit maga a háború, a háborúban szerzett 02c1c6ee057ae526b88f718caea642b2 tapasztalatok ihletik, de későbbi haditudósításai is rendkívüliek.
A világégés végével visszatér az Egyesült Államokba, később pedig a Toronto Star újságírója lesz, s Franciaországba küldik.

Párizsból az 1921-es görög-török forradalomról küld tudósításokat, ám a francia főváros nem csak ezért jelentős életében: első regénye, mely a Fiesta | A nap is felkel címet kapja, szintén itt kerül kiadásra. A könyv az 1920-as és 30-as évek Párizsba önkéntes száműzetésbe vonult amerikai írók és költők, az elveszett nemzedék céltalan, háború utáni életét mutatja be. Hemingway csatlakozott a párizsi modern irodalmi mozgalomhoz, s szoros barátságot kötött Fitzgerald-dal és Ezra Pound-dal.

“A fiesta valóban megkezdődött. Egy hétig tartott éjjel-nappal. Egy hétig tartott a tánc, az ivás, az ordítozás. Ami e héten történt, csak a fiesta alatt történhetett meg. Végül már minden teljesen valószínűtlennek hatott, s úgy tetszett, semminek sem lehet semmilyen

1937-től szintén haditudósítóként dolgozott Spanyolországban, ahol a polgárháborúról küldött beszámolókat, sőt még egy színdarabot is írt a megszállt Madridról. A spanyol helyzet inspirálta az Akiért a harang szól regényét, mely egy amerikai önkéntes katona három napját beszéli el. A művet az elnyomás elleni harc szimbolumának is  tartják.

Mert ebben a pillanatban megpillantotta az alacsony testű szörnyeteget lapos, zöld, szürkésbarna foltos tornyával s előremeredő gépfegyvercsövével, amint a napfényben lassan előrebukkan a kanyarodó mögött. Tüzelt s hallotta, amint a golyói koppannak az acéllemezeken. A kicsiny könnyű tank hirtelen visszahúzódott a sziklafal mögé.

1941-ben az Egyesült Államok hadba lépése után Hemingway egy ideig a tengerészeti hadviselésben vett részt: saját halászhajójával vadászott német tengeralattjárókra, de a normanidia partraszállásnál is jelen volt, az amerikaiakkal lépte át a csatornát, Párizs felszabadításakor pedig maga is harcolt. A spanyol polgárháborúban ismerkedett meg Robert Capa-val, aki mentoraként és apjaként tisztelte:

“Napról napra szaporodtak Londonban az invázióval kapcsolatos mendemondák, valamint az innen-onnan érkező Nagyon Fontos Személyiségek. Az egyik utolsó kérelmező, akit még felvettek a Kis Francia Klub tagjai közé, a hatalmas, őszesbarna szakáll mögé rejtőző Ernest Hemingway volt. Színtiszta förtelem volt még ránézni is, én mégis őszintén örültem, hogy viszontláthatom. Barátságunk a régi szép időkben kezdődött. 1937-ben találkoztunk először, a spanyol polgárháborúban, ahol én zöldfülű fotóriporter voltam, ő pedig híres író. Mindenki “papának” becézte, és én is hamar apámnak fogadtam. Az azóta eltelt években számtalanszor nyílt alkalma eleget tenni szülői kötelességeinek, és ezúttal határozottan boldog volt, hogy nevelt fia kivételesen nem szenvedett heveny pénzhiányban. Mivel bizonyítani szerettem volna virágzó jólétemet és iránta érzett rajongásomat, elhatároztam, hogy estélyt rendezek a tiszteletére egyéb célokra teljesen hasznavehetetlen, de annál költségesebb lakásomban.” (Robert Capa: Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúból)

3e12299deeed8b5740893311331b42f4

A világháború után Kubában telepedett le, ahol közel 21 évet töltött. Itt írta a kevésbé sikeres regényét A folyón át a fák közé-t, de szintén itt született meg Az öreg halász és a tenger. AZ idős kubai halász története 1953-ban Pulitzer díjat nyert, majd 1954-ben irodalmi Nobel-díjat.  Hemingway-t évekig kezelték súlyos depressziója miatt, ám 1961-ben öngyilkosságot követett el.