Laura most Virginia Woolfot olvas, Virginia Woolf összes művét könyvről könyvre haladva – lenyűgözi, hogy egy nő ilyen is lehet.

Sokan hallottuk már azt a mondatot, hogy “az olvasó nők veszélyesek”. A mai bejegyzésben az olvasó és nem olvasó nők köré kerestem regényeket, mégsem szeretném megcáfolni és alátámasztani sem az említett idézetet. Egy rövid összegzést mutatnék be az irodalom, és azon belül a női irodalom – már ha egyáltalán létezik ilyen, gondoljunk csak Eszterházy Péter-Csokonai Lili “kapcsolatára” – létéről.

jlsauwbarv

Mint azt jól tudjuk, kezdetben a nők csupán imakönyveket, vallási témájú írásokat olvastak, már ha tudtak olvasni. A tizenhetedik század végén azonban már egyre elterjedtebb elfoglaltsággá vált maga az olvasás, ám a szépirodalmi regények még várattak magukra a nők körében. Ehelyett háztartási kézikönyvek és útmutatók hódítottak teret maguknak. A lány-regények vagy női regények, mint műfajok, eleinte inkább naplóregény formájában jelentek meg. Kármán József 1794-ben írt regényének, a Fanni hagyományainak, főszereplője nem akarja elfogadni a kor elvárásait, helyette szerelmet és egyenjogúságot vár el a házasságtól.

Hasonló nézetekkel találkozunk Jane Austen regényeiben is, például a Büszkeség és balítéletben. Az angol írónő színrelépése jól mutatja, hogy az addig, szinte csak férfi írók által uralt irodalom megreformálódott: elfogadottá vált a nők, a női írók szerepe. A kiadók hamar felfedezték hogy a nőkre már piacot is lehet építeni, így innentől kezdve már a nők is fontos olvasótábornak számítanak.

A huszadik század elején kezdtek megjelenni azok az olvasó nők, akik már nem csak a nekik írt regényeket olvasták, hanem újságokat, napilapokat. Jártasak lettek a napi politikában, a gazdasági kérdésekben, a művészetek pártolásában. Erre jó példa E. M. Forster Szellem a házban című regényének főszereplő testvérpárja, a Schlegel-kisasszonyok, akik felvilágosult nézeteket vallanak, értelmiségi vendégeik vannak és intellektuális vacsorákat tartanak.

sfgsf

Ha napjaink irodalmi felhozatalát nézzük, széles skálát kapunk azokról a könyvekről, melyeket kizárólag a nőknek szánnak: a vámpír regényektől kezdve, a vörös pöttyös könyveken át, egészen a ponyvákig. De találunk olyanokat is, melyek fontos jelentéstartalommal bírnak, például Bernhard Schlink A felolvasó című regénye vagy Cunningham Az órák című könyve, melyről már egy korábbi bejegyzésben is megemlékeztem.

Advertisements

A történelemnek nincs telefonszáma, fogadónapja sincs, a történelem folyamat, amelynek vagy elkapod a megfelelő pillanatát és úgy cselekszel… (1. rész)

Az irodalom mellet a másik szenvedélyem a történelem, így a következő néhány bejegyzésben olyan könyveket szeretnék bemutatni, melyek vagy egy történelmileg nagyon fontos időszakban játszódnak, vagy egy adott történelmi témájú eseményt dolgoznak fel, esetleg életrajzi kötetek. A lista összeállítása nem okozott gondot, hiszen rengeteg olyan mű szerepel az olvasmánylistámon, melyek megfelelnek a fent leírtaknak. Két művet azonban direkt nem választottam ki, mivel úgy gondoltam, megérdemelnek egy-egy külön bejegyzést is. Ez a két könyv pedig Merle Két nap az élet és Remarque A Diadalív árnyékában c műve.

lovasutra_varakozok_1920_Margitsziget Először két könnyedebb hangvételű, és gyorsan olvasható művet mutatnék be azoknak, akik szeretik az idillikus helyzeteket, színtereket és szereplőket. Mindkét olvasmány kikapcsolódáshoz és pihenéshez ajánlott.
Az egyik Fábián Janka Adél és Alíz című regénye. Tulajdonképpen az írónő bármelyik könyvét idesorolhattam volna, hisz a legtöbb műve egy-egy jelentős esemény köré szerveződik és a szereplők életét nagyban befolyásolják a történések. Legelső műve, az Emma szerelme, mely egy trilógiát indít el, szinte az egész huszadik századon végigvisz minket, és nem hanyagolja el olyan történelmi események felsorakoztatását sem, mint az első és a második világháború, a Horthy-korszak, a Tanácsköztársaság időszaka, az 56-os forradalom vagy az 1968-as párizsi lázadás.
A történész végzettségű írónő egyik nagyon friss könyve az Adél és Alíz. A két fiatal lányt egy leányintézetben ismerjük meg. A történet leginkább arra fókuszál, hogy a két teljesen különböző, más-más családi körülményekkel rendelkező lány miként boldogul és hogyan válik elválaszthatatlan barátnőkké. A Tanácsköztársaságot követő időszakban járunk és legfőképp a kommunista szervezkedések kapnak kiemelt helyet a történetben. A titkos, pincékben megszervezett gyűléseken még magával Rákosi Mátyással is találkozunk, de az írónő nem kerüli ki frankhamisítási-ügy bonyodalmait sem.5e12164d2cec6ab50c65ba12b5791788
A második mű, mely ebbe a bekezdésbe került, Frederic Morton Nyugtalan ragyogás című könyve, mely a boldog békeidők végére, egészen az 1880-as évek végére kalauzol minket, az Osztrák –Magyar Monarchia fővárosába, Bécsbe. A tizenkilencedik század a végnapjait éli, modernizáció és új kor közeledik, nyomasztó súlya ott nehezedik a császárváros lakói felett. A cselekmény középpontjában Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fia, Rudolf trónörökös áll, akit egészen az utolsó napjáig nyomon követhetünk. Rudolf mellett még olyan személyek is megelevenednek előttünk, mint Gustav Mahler, ifj. Johann Strauss, Sigmund Freud, Gustav Klimt és még sokan mások, s az író segítségével bekukkanthatunk mindennapjaikba, s egy olyan kulcslyukon figyelhetjük /olvashatjuk/ őket, mely a legközvetlenebb közelségbe helyezi az olvasót.

A következő bejegyzésben két kedvenc íróm, Szabó Magda és Ernest Hemingway, műveit mutatnám be. Szinte mindkét alkotó könyveiben megjelenik a történelem, legfőképpen a világháborúk eseményei. Hemingway leginkább az első világháború és a spanyol polgárháború időszakait jeleníti meg, míg Szabó Magda könyveiben az első világégés mellett a második világháború kap kiemelt jelentőséget, gondoljunk csak a Mózes egy huszonkettőre, ahol habár nem kifejezetten a háború eseményei tárulnak fel elénk, hanem az az okozta borzalmak hatásai, befolyása. De megemlíthetnénk a Für Elise-t is, ahol a Náci alarcosbal--10308821Németország ideológiái beszivárognak Debrecenben, egy levelezőtárson keresztül, de ne feledkezzünk meg az Abigélről sem.
Szabó Magdától most az Álarcosbált választottam. Ebben az ifjúsági regényben a második világháború után járunk, az ország, a főváros újjáépül, a lakosok próbálják elfelejteni a nyomort és a félelmet, magát a háborút. Ám ekkor Krisztina, a diáklány feladatot kap fiatal tanárnőjétől: tartson előadást a háborúról. A kislány félárva, édesanyja a születése közben, Pest bombázásakor vesztette életét. Otthon nem beszélnek a tragikusan elhunyt édesanyáról, Krisztina pedig megtagadja a feladatot, ami felkelti a Tanárnő érdeklődését az ügy és az édesapa iránt.4d6cdd6bc603cfc4b3524c49529db8af
Hemingway-től, az életrajzi ihletésű, Búcsú a fegyverektől című könyvét választottam. A cselekmény az első világháború idején, az olasz fronton játszódik, ahol a fiatal amerikai katona, Frederic Henry harcol, majd megsebesül. Hemingway szintén harcolt Olaszországban,  önkéntes katona volt tizenkilenc évesen és Fossalta di Piavénál súlyosan megsebesült. Attól függetlenül, hogy a történet háborús, a cselekményt a szerelmi szál viszi előbbre, mely az ifjú katona, Henry és az ápolónő, Catherine közt szövődik. A regény a legfontosabb könyvek közé tartozik, melyek az első világháborút dolgozták fel. A romantikus vonulatnak köszönhetően a műben egyenlő mértékben vannak jelen a harci és a lövészárkokban játszódó jelenetek és Henry-Catherine története, így habár súlyos problémákat és komoly témát érint, könnyen olvasható és szórakoztató olvasmány.

Folytatása következik…