Az idő ernyedten lóg árbocán.

Virginia Woolf angol írónő és esszéista 1882. január 25-én született egy viktoriánus felső-középosztálybeli családba, Adeline Virginia Stephen néven. Habár iskolába soha nem járt, apja hatalmas könyvtárában kiváló műveltségre tett szert. Kilencévesen családi lapot indított, s ettől kezdve folyamatosan írt. Az első publikációi 1905-től jelentek meg, majd 1906-ban belépett a baráti társaság által alapított, Bloomsbury Group-ba, m07cedd78619937c81696f43ecd4e5a99ely egészen a ’30-as évek közepéig a radikális nézeteket valló angol értelmiségi elit legnagyobb csoportjának számított.  1912-ben kötött házasságot Leonard Woolffal, s innentől kezdve asszonynevét írói álnévként használta.
Mentális betegsége és hangulat-ingadozásai egész életében végig kísérték, viszont írói tevékenysége – kisebb szünetekkel ugyan – de haláláig töretlen maradt.
Ma már az angol nyelv egyik legnagyobb újítójaként tartják számon, Albee Nem félünk a farkastól (Who’s Afraid of Virginia Woolf)  című drámája is az írónőre utal, de élete inspirálta Cunningham Az órák című regényét is.

„Virginia Woolf hét regényét fordítottam magyarra… Könyvünkben …e hét könyv fordításának történetét aligha fogom elmondani. Sem stiláris küzdelmekrõl (nem voltak!), sem Virginia Woolf általam elképzelhetõ értékelhetõségérõl, sem a róla fennmaradt tömérdek (többnyire hiteles) élettörmelékrõl, adatról, értelmezésrõl nem akarok szólni. Mindjárt az elsõ könyv, a Mrs. Dalloway (…) döbbenet volt…” (Tandori Dezső: Kilobbant sejtcsomók)

1941 március 28-án ölte magát Rodmell közelébe az Ouse folyóba.

Virginia Woolf: Mrs Dalloway

“A Mrs. Dalloway Woolf egyik legismertebb regénye, ami 1925-ben jelent meg angol nyelven. A főszereplő, Mrs. Clarissa Dalloway, középkorú nő, aki Londonban él, és a cselekmény kezdetekor épp estélyt rendez. A regényben jelentős szerepet kap az idő múlása, folytonossága, mégis Mrs. Dalloway alakja a legfontosabb: londoni sétája alkalmával végiggondolja eddigi életét, rendszerez és összegez. Akár Joyce Ulyssesével is párhuzamba állíthatnánk, ám míg Joyce végtelen tudatfolyam-áramlatával egyfolytában elkalandozik, addig  Woolf nem engedi ezt meg nekünk és görcsösen kapaszkodunk Clarissához.” (A teljes bejegyzés itt olvasható)

Catenary Sys

1925-ben született meg egyik legjelentősebb regénye, a Mrs. Dalloway. A regény maga az író világképének alapvető problémáit hordozza és az elbeszélő technika átalakulását mutatja be. A mű egy érzéketlen úrinő külsőségekre alapozott életét és egy munkásember érző, egyszerű világát állítja párhuzamba.

A cselekmény egy forró, júniusi napot ölel fel. Az első világháború után járunk az angol fővárosban, ahol Clarissa Dalloway reggeli bevásárlásra indul a londoni forgatagban és gondolatai szárnyra kelnek: a bourtoni, fiatalkori történésekre emlékezik vissza és éli át azokat újra.

A regény megkísérli a múlt és jelen együttes megjelenítését, melyet a visszaemlékezések és a gondolatfolyamok tesznek lehetővé. Belső monológokhoz, valamint a képek és érzések felidézéséhez kapcsolódnak a további szereplők, akik mind ifjúkorukból ismerik egymást.

A két, egymástól igen eltérő világ szembeállítása van jelen: összekapcsolja őket a háború, mely Clarissához igazából csak beszédtémán keresztül jut el, és a fiatalkori barátot, Septimust, aki a fronton harcol, tetszhalottá teszi és az őrületbe kergeti.

Ne félj, mondja a szív, terhét valamiféle tenger árjára bízza, mely együtt sóhajt, nyög valamennyi bánatért, megújul, újrakezd, összegyűjt, hullni hagy. És már csak a test fülel a tovazümmögő méh zajára; a hullámtörésre, a kutyaugatásra, a távoli-távoli kutyaugatásra.

Advertisements

A főkomornyik, a szamuráj és a klón

KAZUO ISHIGURO

13f0f176ad9e139f4de575d727b72cab_thuAngol író, 1954-ben született Nagaszakiban, de hatéves korától Angliában él. 1980-ban elvégezte a Kelet-Angliai Egyetem kreatív írás tanfolyamát Malcolm Bradbury irányításával, és itt ismerte meg mentorát, Angela Cartert. 1982-ben országos ismertséget hozott neki Pale View of Hills című első regénye. 1989-ben jelent meg máig legsikeresebb regénye, a The Remains of the Day (=A főkomornyik szabadsága / Napok romjai), amellyel elnyerte a Booker-díjat. Az adaptációs jogokat Harold Pinter vette meg, végül azonban James Ivory rendezett belőle többszörösen Oscarra jelölt filmet Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével.
1995-ben adták ki a The Unconsoled című regényét, amelyet javarészt Sanghajban játszódó, melodrámába ágyazott detektívtörténet, a When We were Orphans követte 2000-ben. Utolsó regénye, a melankolikus, komor hangulatú Never Let Me Go 2005-ben jelent meg.

Magyarul megjelent művei:

  • A főkomornyik szabadsága, 1992
  • Árva korunkban, 2002
  • Ne engedj el, 2005

Forrás: Lévai Balázs: Bestseller, a világ nyitott könyv. Európa, 2008

NAPOK ROMJAI

„ A szakmai presztízst elsősorban az ember munkaadójának erkölcsi értéke adta meg.”

Mr. Stevens Darlington Hall főkomornyikja. Munkáját precízen, érzelmektől mentesen végzi.
A regény kezdetén a második világháború után járunk: Lord Darlington halála után a házat egy amerikai veszi meg, aki szeretné, ha Mr. Stevens segítségével újra felvirágoztatnák az egykor tündöklő kastélyt. Mr. Stevens szabadságot kap, s elindul, hogy felkeresse a ház egykori házvezetőnőjét, Miss Kentont. Útközben, emlékezete segítségével, megismerjük Darlington Hall korábbi életét.

A két világháború között járunk. A házban hétről hétre előkelő vendégeket fogadnak, Darlington Hallban megfordul Anglia színe-java. A vendégek között azonban találunk náci szimpatizánsokat, akik szerint Hitler egyáltalán nem akarja leigázni Európát. Lord Darlington a fajelmélettel is megismerkedik. Ebben a kétségekkel teli, zavaros világban kell Mr. Stevens-nek helytállnia. Életét nem csak a Lord különleges bánást igénylő vendégei nehezítik meg, hanem Miss Kenton szerelme és édesapja halála is.
A világháború kitörésével és végével ez a világ is darabjaira hullik. Miss Kenton elmegy a háztól, s feleségül megy egy férfihoz, akit nem is szeret. Lord Darlingtonról kiderül, hogy nácibarát, az újságok címlapjaira kerül, a botrány elkerülhetetlen. Darlington Hall eladásra kerül.
Mr. Stevens főkomornyik külseje mögött egy filozófust ismerhetünk meg. A lord kudarcát és bukását látva, arra keresi a választ, hogy mennyi értelme volt őt teljes odaadással, egy életen át szolgálni. A választ akkor kapjuk meg, amikor Mr. Stevens, szabadsága során, egy boltosnak letagadja, hogy valaha ismerte Lord Darlingtont.

26f13e583327d060e859659c38b04ef6_thuc75904acc6e6e7829059569c6cab0dc7_thu

ÁRVA KORUNKBAN

“Nincs más választásunk, minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy véghezvigyük küldetésünket, mert addig nem lesz nyugtunk, amíg nem tudjuk magunk mögött.”

A főszereplő, Christopher Banks, szülei rejtélyes módon tűnnek el Sanghaj-ban, a huszadik század elején. A fiút Angliába küldik, akivel már felnőttként, híres magándetektívként a harmincas években találkozunk a regény kezdetén. Hasonlóan Mr. Stevens karakteréhez, emlékei sokaságából ismerjük meg a múltat. Christopher élete egyik legnagyobb feladata, hogy visszatérjen gyermekkora helyszínére, s kinyomozza szülei elvesztésének körülményeit és okait.
A második világháború előszeleként Sanghaj sorsa is megpecsételődik. 1937-38-ban járunk, amikor Kína mindenáron be akarja kebelezni a szomszédos országokat. Míg a fényes estélyeket adó angolok szórakoznak, a város másik felén a helyiek véres harcok során próbálják megvédeni a várost. Ebbe a környezetbe érkezik a magányos detektív. Útját politikai, kereskedelmi és etikai ellentmondások nehezítik. A gyermekkorba menekülő Christopher-nek rá kell jönnie, hogy emlékeit megszépítette az idő,s így használhatatlanokká váltak. A zavaros, súlyos határokat feszegető nyomozás viszont nem más, mint a felnőttséget nehezen elfogadó férfi allegorikus útkeresése.

d03b5527d20a744c7328e80bb5ff27fa_thuc4a9621d2f17f7708f65aa3233024d99_thu3a218012cd5d979cca3d2a59c933351c_thumb

NE ENGEDJ EL

“Mi volt olyan különös ebben a dalban? Nos, az igazat megvallva nem nagyon figyeltem a szövegre, csak azt a részt vártam, hogy „Bébi, bébi, ne engedj el soha…”

Az író legnyomasztóbb, legmeghökkentőbb regénye arra keresi a választ, hogy ha biztos vagy benne, hogy rövid életed lesz és napjaid meg vannak számlálva, milyen szerepe van a szerelemnek, a barátságnak, a karriernek vagy az erkölcsnek.
A főszereplő Kathy H. a harmincas éveinek elején jár. Ebben a könyvben is nagyon fontos motívum az emlékezés: elengedhetetlen ahhoz megismerjük ezt a furcsa világot.
Kathy és társai egy intézetben, Hailshamben nevelkednek. Tisztában vannak azzal, hogy mi célból jöttek létre, ám néhány rejtéllyel nekik is meg kell küzdeniük: milyen célt szolgál a galéria, miért jön a Madam, és miért távozott Miss Lucy?
Ahhoz, hogy elfogadjuk (vagy ne) ezt a világot, meg kell értenünk a körülményeket: Kathy-t, Ruth-t, Tommy-t és társaikat azért hozták létre (klónozták), hogy szerveiket később eladományozzák. Háttérként ismernünk kell a hidegháború körülményeit, az atomfegyvertől való félelmet és azt, hogy ebben az időben az orvostudomány bármit megtett annak érdekében, hogy megnyerje a fegyverkezési versenyt.
Mielőtt sorkerült volna első adományozásukra, gondviselőként kell helytállniuk, tehát segíteniük kell a felépülésben, s abban, hogy a klón képes legyen további adományozásra.
Kathy remek gondviselő: megválaszthatja betegeit, s így Ruth és Tommy közelébe kerül újra.
Együtt idézik fel a gondtalan gyermekkort, a Vásárt, a gyűjteményes dobozt és a galériát.

9a873a3c9021f28adf33c96d9a1a1d50929e349c015d323f17b625fcfc910c10cbe41a6403eb430c7467a495a618ece0