…minden szerelem, mely nem a józan észre épít, halálra van ítélve.

731cd96e9b5bdfac42323c6056bdd186

A minap, miközben egy korábbi bejegyzésem második részén dolgoztam, és az általam olvasott történelmi regények között kutakodtam, megakadt a szemem Ian McEwan nevén. Azon gondolkodtam, hogy könyve belekerüljön-e abba a posztba, vagy szenteljek neki egy újat?
Úgy határoztam, hogy a Vágy és vezeklés megér egy saját, minden más történelmi, szerelmi, háborús írástól független bejegyzést. Ez a regény azért is különleges számomra, mert csak azután olvastam el, hogy megnéztem a könyvből készült adaptációt, melynek főszerepében Keira Knightley és James McAvoy tündököl. Ez a módszer – ha előbb látjuk a filmet – sokszor igen veszélyes lehet: a könyv által nyújtott fantáziavilágot már nem saját képzeletünkből állítjuk fel, hisz nem csak a szereplőkről kapunk kész képet, de minden egyes apró részletet kidolgoznak helyettünk. Ez visszafelé sem működhet mindig, hisz egy világ omolhat bennünk össze, ha például a főszereplőt játszó színész cseppet sem hasonlít az általunk elképzelt karakterhez.

Nekem szerencsére egyik sem okozott csalódást, sőt néha kisegített, hogy már láttam a cselekményt a filmvásznon. A háborús, már-már naturalista képek valóban jobban mutatnak egy filmen, mint egy könyv lapjain, de hogyan ismerhetjük meg mélyebben az alakok lelkivilágát, ha csak beszélni halljuk őket és ha csupán a színészi játékra hagyatkozunk? Számomra a könyv és a film tökéletesen kiegészítette egymást, most mégis inkább a regényről beszélnék, hisz ez egy könyves blog.104c7da48ea224c3ac6e48f82996a70b

McEwan egy keretbe rendezi a cselekményt: a regény kezdetén 1935 nyarán járunk, Angliában, a Tallis-család csodálatos vidéki kúriájában, ahol amíg a migrénes édesanya elsötétített szobájában pihen, lányai a Cecilia és Briony különböző elfoglaltságokkal próbálják idejüket eltölteni. A forró nyár, a kissé unalmas vidéki élet, a báty és egy idegen fiatalember látogatása, nem várt következményekkel jár. Az élénk fantáziájú kislány, Briony, egy bűntény szemtanújává válik, ám maga sem tudja, kit és mit látott.
Ez a “hazugság”, mellyel mások életét is tönkreteszi, a továbbiakban is folyton kísérti. A második világháború kitörése után nővérként helyezkedik el, s egy, a családi ház oly nyugodt és megóvó környezetétől eltérő, kegyetlen és szánalmas világba csöppen.
A regény szerkezetének harmadik pillére, Briony írói pályafutásának kiteljesedése: már idős asszonyként látjuk, aki megírja a történetét, s összegzésként, számot vesz életén, de leginkább hibáin.

McEwan egy nagyon fontos és problematikus kérdést jár körbe: le lehet e élni egy egész életet, úgy hogy minden döntésünk egyetlen hazugságon alapul? Érdemes e bocsánatért esedeznünk, ha már nem fordíthatjuk vissza az idő kerekét, s úgy hogy valószínűleg már nem kapunk többé megbocsájtást? Vajon a vágy képes felülemelkedni egy egész életnyi vezeklésen?

Advertisements

“Kérem, törődjenek ezzel a medvével! Köszönöm.”

Április 2-án, Hans Christian Andersen dán író születésnapján tartják a Nemzetközi Gyermekkönyvnapot már 1967 óta. Ez alkalommal számomra egy igen kedves, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló “mesekönyvet” szeretnék bemutatni.

Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívnak
A Legsötétebb Peruból jött medve igaz története

67b5d7b0cd033005989d5bb753915f39 Talán a blog olvasói közül is akadnak olyanok, akik már találkoztak valamilyen formában Paddington Brown alakjával, akár a könyvön, akár plüssfigurán keresztül, vagy éppen a mesefilmbe botlottak bele. A piros kalapos, kék kabátos mackófigurát az író egy londoni bolt polcán találta meg 1956 Karácsonyán, majd a feleségének ajándékozta. A maci inspirálta Bond-ot a Legsötétebb Peruból érkező medve történetének megírására, mely tíz nap alatt könyvvé formálódott.

A történet szerint a Paddington pályaudvaron, Londonban, a Brown házaspár a kukák és a biciklitároló közelében találja meg, a hatalmas kalapos mackót, aki a “Kérem, törődjenek ezzel a medvével! Köszönöm” feliratú táblát tartja a nyakában. Megtudják tőle, hogy a világlátott, bozontos medve a Legsötétebb Peruból érkezett, mint illegális bevándorló. Brownék arról is tudomást szereznek, hogy a roppant illedelmes, kicsi medve kalandos utazás során került Angliába. Nagyon 332fdebd2b53a78f3b75c608cc33b41amegtetszik nekik és a családjukba fogadják, és mivel a pályaudvaron találkoztak vele, elnevezik Paddington Brown-nak.

Paddingtont nem csak az utazásai során érik kalandok, hanem, mint legújabb családtag (a legifjabb Brown), új otthonában is meg kell állnia a helyét. Mivel nagyon hálás újdonsült “szüleinek”, hogy magukhoz fogadták, mindenáron meg akarja nekik hálálni. Viszont a mackó nem igazán szerencsés, sőt kétbalkezes, így akármibe belevág, legyen az festés vagy barkácsolás, sajnos felsül vele.

Angliában Paddington-nak már kultusza van: bronzszobrot es ajándékboltot is találunk a Paddington állomáson. A történet már több mint tizenöt kötetnél tart, a legújabb 2012-ben jelent meg. Többféle mesefilm is készült belőle, az egyik a BBC gondozásában. Aki pedig még több mackóra vágyik, annak ajánlom a mozifilm-változatot, mely idén karácsonykor jelenik meg.

http://www.paddington.com/