Az ember azt hinné, hogy ősszel tör ránk a szomorúság. Hiszen évről évre meghalunk kicsit, mikor a fákról lehull a levél, s a szélbe, a fagyos téli fénybe pőrén nyúlnak az ágak. Ám tudjuk, hogy a tavasz megjön mindig, mint ahogy tudjuk azt is, hogy a folyó szabadon árad, ha eltakarodott róla a jég. De … Continue reading

Advertisements

…ahogy régen gyermek-és ifjúkorában családja szegénysége fojtogatta…

Theodore Dreiser: Amerikai tragédia Habár az első világháborút az Egyesült Államok a győztesek oldalán fejezte be, az amerikaik létbizonyosságba vetett hite kétségtelenül megingott. Dreiser művének idejét az 1920-as évek, "Roaring Twenties" korszaka uralja.A modern kor küszöbén járunk, az alkoholmámoros dzsesszkorszakban. A földi halandó egyszerű és középszerű élete rohamosan változik, egyre nő a szakadék a gazdagok és … Continue reading …ahogy régen gyermek-és ifjúkorában családja szegénysége fojtogatta…

Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.

1961. július 2-án hunyt el Ernest Hemingway.  Hemingway a blogon: https://writtenfromhome.wordpress.com/2014/03/31/a-trtnelemnek-nincs-telefonszma-fogadnapja-sincs-a-trtnelem-folyamat-amelynek-vagy-elkapod-a-megfelelo-pillanatt-s-gy-cselekszel/ https://writtenfromhome.wordpress.com/2013/06/22/az-elveszett-nemzedk/ Az író, újságíró, haditudósító, novellista 1899. július 21-én, a Chicago melletti Oak Parkban született, kalandozó orvos apa és művészetkedvelő anya gyermekeként. A jómódú polgárcsaládban protestáns erkölcsök uralkodtak, s a szülők azt sem nézték jó szemmel, hogy fiúk az egyetem helyett, Kansas City vezető … Continue reading Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.

Ütött-kopott bőröndjeinket ismét a járdára raktuk: még hosszú út állt előttünk. Sebaj – az út az élet

Jack Kerouc: Úton Ezt a könyvet kifejezetten azért választottam, mert rengeteget hallottam és olvastam róla. A napokban egyre többet hallani a ‘beatnemzedékről’, gondoljunk csak a Ludwig Múzeum egyik korábbi kiállítására, mely Alan Ginsberg-ről szól. (Ha valakit esetleg érdekel e téma, megnézheti filmen egy kissé hollywoodi felfogásban.)Már nagyon izgatott, miről is szólhat ez az egész mizéria, … Continue reading Ütött-kopott bőröndjeinket ismét a járdára raktuk: még hosszú út állt előttünk. Sebaj – az út az élet

Majd ő megveszi a virágokat, mondta Mrs. Dalloway.

A mai bejegyzés címében szereplő idézetet egyaránt megtaláljuk Virginia Woolf Mrs. Dalloway és Michael Cunningham Az órák című regényében. Azonban nem Virginia Woolfról lesz szó, hanem Cunningham megindító és gondolkodásra késztető regényéről. A szerzőről Michael Cunningham amerikai író, esszéista, fordító, 1952-ben született Cincinettiben. A Stanford Egyetemen végzett, a nyolcvanas évek kezdetétől jelennek meg írásai különböző … Continue reading Majd ő megveszi a virágokat, mondta Mrs. Dalloway.

“Ha tudni akarod az igazat…”

Mikor már útra készen álltam, megvoltak a táskáim, meg minden, megálltam egy percre a lépcső tetején, és még egyszer végignéztem azon az átkozott folyosón. Majdnem elbőgtem magamat. Nem tudom, miért. Felvettem a piros szarvasölő sapkám, az ellenzőjét hátracsaptam, ahogy szoktam, aztán elüvöltöttem magam teljes torokból: – Aludjatok csak, hülyék! – Fogadni mernék, felvertem minden hülye … Continue reading “Ha tudni akarod az igazat…”

A zsákmány felfalja a győzőt

F. Scott Fitzgerald: Szépek és átkozottak (…) az ital szükségletté vált számukra a szórakozáshoz, ami mindennapos dolog volt ugyan a múlt századi angol arisztokrácia köreiben, viszont kissé aggasztó egy egyre mértékletesebbé és egyre óvatosabbá váló civilizációban. Ezenkívül valamiképpen mind a ketten lazábbak lettek erkölcsileg, ami nem is annyira cselekedeteikben nyilvánult meg, hanem inkább abban, ahogy … Continue reading A zsákmány felfalja a győzőt