Ezüst esőben száll le a karácsony

Amint azt már egy (jóval) korábbi bejegyzésben is ígértem, hozok magyar szerzőktől származó könyvajánlókat is. A maiban pedig azt a három művet válogattam össze, amit az elmúlt években, karácsonyra kaptam. Persze, ha az egész listát posztolnám, nem lenne ma már időm másra, szóval kiválasztottam a három legkülönbözőbbet.
Azért is érdekesek ezek a könyvek, mert nem én választottam őket.

Szabó Magda: Mózes egy, huszonkettő

615940_4 A korábbi bejegyzéseimből már kiderülhetett, hogy Szabó Magda az egyik kedvenc írónőm.
Ez a regénye egy olyan problémára fókuszál, ami nem csak a háború utáni időkben állná meg a helyét. A cselekmény központjában egy háromgenerációs család áll. A második világháború okozta szörnyűségek, a társadalmi változások, és a gyors fejlődés nem engedik, hogy ez a család normális életet éljen. A legnagyobb gond velük pedig az, hogy képtelenek elviselni és megszüntetni a generációk közötti hatalmas szakadékot.
A szülők panaszkodnak, megviselte őket a háború, a nélkülözés, egy teljesen más világban nőttek fel, mint gyermekeik. A fiatalok pedig talán túl gyorsan is, de változtatni akarnak, elszakadni otthonuktól.
Azért is volt rám olyan nagy hatással ez a könyv, mert bár nem hiszem, hogy minden konfliktus kiváltó oka a háború és a borzalmak lennének, de manapság is láthatjuk, hogy nem csak a technológia fejlődése, hanem a tradíciók eltűnése is hozzájárul a szakadék kiszélesedéséhez. Természetesen nem gondolom azt, hogy ez csak a mi korunk problémája, de mivel ezek a folyamatok felgyorsultak, jobban oda kell rá figyelnünk.

Én tudom, hogy ti nem éltetek, hogy ti mind meghaltatok a második világháborúban vagy azután, valamennyien, és csak a kísérteteitek maradtak köztünk, mert nem voltatok elég ártatlanok ahhoz, hogy igazi halottak lehessetek, akiknek szabad pihenni, vagy nem voltatok a szenvedések után annyira épek, hogy összetartotta volna valami a lelketeket. Nektek nehezebb élni, és igent mondani, és nemet mondani, de hagyd meg a képedet a fellegeken, és el ne ereszd az utolsó embert, aki még hisz benned, és azt érzi rólad, milyen lennél, ha nem volnál levegő, senki, váz, aki még azt képzeli rólad, hogy jó vagy.

Krúdy Gyula: Erzsébet királyné

covers_98252 Ha a megszokott, a kissé naiv love storyt várjuk Sissiről, ne ezt a könyvet vegyük kezünkbe. Krúdy olyan szemszögből próbálja meg bemutatni Erzsébet királynét, ami egyrészt nagyon egyedi, mégsem akarja az egekig dicsőíteni. A kiegyezés után, Monarchiában, de legfőképp Magyarországon, elkezdődött a Sissi-kultusz. Az akkor már királyné regényes, titokzatos alakja rengeteg művészt megihletett (festőket, szobrászokat, írókat). Közelről ugyan nem ismerték, sokat nem tudtak róla, találgatások övezték az akkor a világ legszebb asszonyának számító Erzsébetet.
Krúdy kötete több novellát tartalmaz, ám egyiket sem a királyné szemszögéből látjuk: hétköznapi emberek, hétköznapi cselekvések és történéseken keresztül kapcsolódnak hozzá, míg végül egy teljes, kerek képet alakíthatunk ki Sissi rejtélyes személyiségéről.

– Mindig Magyarországon szeretnék élni – mondá hallgatólag a császárné. – Itt, e félvad, búskomoly, nedves, holdjárta, hangtalan országban lelkem megőrizné harmóniáját.

Vámos Miklós: Kedves kollégák 1-2

covers_157345 Mint ahogy azt a bevezetésben már megemlítettem, teljesen különböző könyveket próbáltam meg összeválogatni. Ez pedig, teljesen más, mint az előző kettő.
Ahogy az a címből kiderül, Vámos Miklós a kollégáival való beszélgetést rögzítette és örökítette meg ebben a könyvben. Azoknak, akik kedvelik a kortárs magyar irodalmat és azok képviselőit, biztos szeretni fogják ezt a könyvet. A két kötetben számos interjút találunk, és többszöri kézbevétel után még mindig találhatunk olyan művészt, aki felkelti érdeklődésünket.

Az unokában az a jó, hogy hazaküldhető. Gyerek nem küldhető haza, mert eleve otthon van.
(Esterházy Péter)

Advertisements

Mit olvastak 1920-ban?

Mostanában egyre inkább foglalkoztat a gondolat, hogy hogyan éltek, mit csináltak, mit olvastak elődeink. Leginkább a századfordulós idők, de főként a huszadik század szokásai érdekelnek. Ezért is gondoltam, hogy amíg nem érek aktuális olvasmányaim végére, egy kis érdekességet teszek közzé, ami kivételesen nem olvasmány-beszámoló, hanem egy lista. 
A listán az a 25 könyv szerepel, amelyeket 1920 környékén adtak ki, s a legnépszerűbb olvasmányok voltak abban az időben.

bdbeb77dcffd958f61cbd10c73738f71

  1. F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
  2. A.A. Milne: Micimackó
  3. Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
  4. E. Hemingway: Fiesta, a nap is felkel
  5. E. M. Forster: Út Indiába
  6. Edith Wharton: Az ártatlanság kora
  7. Virginia Woolf:  Mrs. Dalloway
  8. James Joyce: Ulysses
  9. T. S. Eliot: Puszta ország és más versek
  10. Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság
  11. F. Scott Fitzgerald: Az Édentől messze
  12. Thomas Mann: A varázshegy
  13. Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja
  14. Virginia Woolf: Orlando
  15. Franz Kafka: A per
  16. F. Scott Fitzgerald: Szépek és átkozottak
  17. Evelyn Waugh: Jámbor pálya
  18. Theodore Dreiser: Amerikai tragédia
  19. Marcel Proust: A megtalált idő
  20. G. B. Shaw: Szent Johanna
  21. Erich Kastner: Emil és a detektívek
  22. Bertold Brecht: Háromgarasos opera
  23. Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai
  24. Franz Kafka: A kastély
  25. John Galsworthy: A Forsyte Saga

Itt van az ősz, itt van újra…

Már szinte el is múlt október közepe. Lassan közeledik az őszi szünet, hamarosan itt van állami ünnepünk és Mindenszentek is. Sok-sok alkalom, amikor el sem kell hagynunk a lakást (habár az őszi táj csodálatosan fest, most hogy a levelek is elkezdtek hullani) és egy forró ital társaságában annyit olvashatunk, amennyit csak akarunk. Ezzel a bejegyzéssel azoknak szeretnék ötleteket adni, akik még nem döntötték el, hogy mit is olvasnának hideg, komor délutánokon.

3921296a81b6174c81f1f67e81aac576

E. M. Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (1929)

Kedvenc íróim egyike Remarque. Másik, szintén világhírnevet szerzett regényét, A Diadalív árnyékában-t legalább háromszor olvastam már. Kedvelt, könyvei központi 908d54b8bef6d31a6e7acd24c74fe104témája általában a világháború és az az okozta megrendítő szörnyűségek. E könyvében az első, oly várva várt világégést mutatja be nekünk, a fiatal német katona szempontjából.  A súlyos megrázkódtatásokat átélt baka jellemfejlődését is megvizsgálhatjuk: hogyan lesz a jó kedélyű Paul Baumer-ből rideg, hidegvérű katona. Remarque a háborút érintő könyveiben arra is megpróbálja felhívni figyelmünket, hogy addig, amíg egy-egy csata során diplomáciai viták dőlnek el, addig hogyan mennek tönkre emberi sorsok és kapcsolatok,  s amíg a nagyhatalmak egymást gyilkolják, hogyan szövődnek életre szóló barátságok a lövészárkok árnyékában.

A fronton eltöltött napok, hetek, évek még egyszer visszatérnek, halott bajtársaink feltámadnak, és velünk masíroznak, fejünk kitisztul. Lesz célunk, s így masírozunk majd, mellettünk halott bajtársaink, mögöttünk a fronton eltöltött évek: ki ellen? Ki ellen?

Bernhardt Schlink: A felolvasó (1995)

A fiatal fiú, Michael Berg, éppen iskolából megy hazafelé, amikor rosszul lesz, és nála egy jóval b7d169a952a0d782abc9f88e759936a5idősebb asszony próbálja kikúrálni. Hogy háláját kifejezze, a fiú nála marad, s egy szenvedélyes, túlfűtött szerelem szövődik köztük, ám a kapcsolat egy idő múlva megszakad.
Néhány év múlva Berg a bíróságon találkozik újra Hanna-val, ahol mindenre fény derül a nő múltjából.
Schlink arra keresi e a választ, hogy mennyire bocsájtható meg egy olyan bűn, amit évekkel ezelőtt követtek el, egy kollektív cél érdekében. Hogyan lehet évekkel a bűntény elkövetése után igazságot és büntetést osztani.
A furcsa, kissé nyomasztó légkörű helyszín nem más, mint a bűnös Berlin, a második világháború után.

Feldolgozás! A múlt feldolgozása! Mi, a szeminárium hallgatói úgy tekintettünk önmagunkra, mint a feldolgozás élcsapatára. Felrántottuk az ablakokat, beengedtük a levegőt, a szelet, amely végül felkavarta a port, ami a társadalom hanyagságából belepte a múlt szörnyűségeit. Gondoskodtunk róla, hogy az emberek lélegezni és látni tudjanak.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet (1813)

d0ecfa11f4a4b31cf4c7a8cec8bcb766Nincs olyan nő, aki ne ismerné Jane Austent. Sőt, nincs olyan irodalomkedvelő nő, aki ne tudna Mr. Darcyról. A Büszkeség és balítélet olyan klasszikusnak számít, ami nem csupán egy viktoriánus korabeli szerelmi történet, hanem fantasztikus kor-és jellemrajz is.
A Bennet-lányok kissé unalmas élete rögtön a feje tetejére fordul, amikor a szomszéd házat, egy bizonyos Mr. Bingley veszi bérbe. Estélyek, bálok, csodálatos angol vidék és kúriák díszletében bontakozik ki a cselekmény.
S ha valakinek ennyi sem lenne elég, ajánlom figyelmébe a BBC által, 1995-ben készített minisorozatot is. [IMDB link]

– Mi a neve?
– Bingley.
– Házasember vagy nőtlen?
– Nőtlen, kedvesem, de még mennyire az! Vagyonos legényember, négy- vagy ötezer font is megvan az éves jövedelme… Milyen szerencsések a lányaink!
– Miről beszél? Hogy jönnek ide a lányok?
– Ne bosszantson már, Bennet! – felelte az asszony. – Tudja jól, mi jár a fejemben. Arra gondolok, hogy az egyik lányunkat feleségül veszi.
– Ezzel a szándékkal költözik ide?
– Hogy mondhat ilyen badarságot? Az egyikükbe viszont feltehetően beleszeret majd, tehát egy szó, mint száz, okvetlenül fel kell keresnie őt, amint megérkezik.

E.M. Forster : Szellem a házban (1910)

8759d3c05192dd5bb3082a3bef773479Howards End, a birtok, mely a regény középpontja. A századforduló Angliájában vagyunk, ahol a “boldog békeidő” még javában tart, s néha úgy érezhetjük, hogy főhőseink problémái már-már az elkövetkezendő idők nehézségeit vetik fel. Azok a korlátok, melyek az első világháborúval felbomlottak, itt még javában szorítják az angol társadalmat. Ezért sem értjük, miért olyan nagy gond, ha egy megözvegyült arisztokrata újra nősülni kíván, s miért nem fogad be a társadalom egy olyan nőt, aki egyedül neveli gyermekét.
A könyv még fontos hangsúlyt fektet a társadalmi osztályok közötti hatalmas különbségekre is, és feltehetjük magunkban a kérdést, hogy van e egyáltalán annak értelme, ha egy alattunk állónak nyújtanánk kezet, vagy esetleg jobb, ha mindenki marad a saját pozíciójában.

– Egy ház is attól él, ha vitatkoznak benne. A tégla meg a habarcs nem elég hozzá.

Ken Follett: A katedrális (1989)

80f57d4e0b4f0929285610bb974a7ce3Ne ijedjünk meg a kötet vastagságától, hiszen a könyv olvasása során, szinte fel sem merül bennünk, hogy nem haladnánk vele. A cselekmény roppant izgalmas, fordulatos és meglepő. Az 1200-1300-as évek Angliájában járunk, s azon belül is Kingsbridge-ben, ahol éppen egy katedrális épül. Az ország nehéz helyzetben van, hisz polgárháború dúl. Az építkezést pedig megbonyolítja a két királyjelölt ármánykodása, a helyi kiskirályok despotikus uralma, az egyház korruptsága, s ha ez még nem lenne elég, az életkörülmények romlása.

– Mostohaapám, aki építőmester volt, megtanított rá, hogyan kell elvégezni bizonyos geometriai műveleteket, példának okáért, hogyan felezhetünk meg egy vonalat hajszálpontosan, hogyan húzhatunk egy derékszöget, és hogyan rajzolhatunk egy négyzetet egy másikba úgy, hogy a kisebbik éppen a felét tegye ki a nagyobb területének.

50dc803093c159411738d78dff376279

Remélem, hogy aki elolvassa ezt a listát, talál magának legalább egy olyan regényt, amit kezébe vesz majd. Próbáltam olyan műveket összeválogatni, amiket már én is olvastam, és így bátran ajánlhatom bárkinek. Mivel a bejegyzésben szinte csak külföldi írók könyveit válogattam be, azoknak, akik magyar szerzőtől is olvasnának, azoknak is jövök még egy bejegyzéssel.

Jó olvasást!