F. Scott Fitzgerald: Eltékozolt évtized

Fitzgerald műveiből szívesen választok, ahogy az már a korábbi bejegyzésekből is kiderült. (Az elveszett nemzedék, Szépek és átkozottak) Ez alkalommal viszont nem regény, hanem egy novelláskötet akadt a kezembe. Ez a viszonylag új (2013-as), első kiadás az író 1920-ban kiadott,  Flappers and Philosophers egyes darabjait is tartalmazza.
Könnyed, igen egyszerű szerkezetű és nyelvezetű olvasmányokat tartalmaz, a történetek pedig roppant szórakoztatóak.

311ffb9c6e03fe66d752425f66066c78 Az első novella elolvasásakor meglepett, milyen mesebeli, már-már varázsszerű képeket és szimbólumokat használ és ,hogy mennyire nagy hangsúlyt fektet a roppant váratlan fordulatokra. (Habár ezt a bizonyos mesebeliséget A nagy Gatsbynél is megfigyelhetjük, mégpedig Jay Gatsby  kiemelkedésekor és hírnevének megszerzésekor.) Ezek a fordulatok és mesés elemek egy-egy megleckéztetésnél, olyan motívumoknál figyelhetők meg, mint például amikor a gazdag fiú felfigyel a lányra, vagy amikor a szegény, már-már elfeledett háborús hőst újra kiemelik, esetleg, hogy lesz egy zseniből híres tornász.elt

A novelláskötet és az egyik novella címe sem véletlenül kapta az Eltékozolt évtized elnevezést. Habár Fitzgerald szórakoztatni akar minket, és habár a legtöbb történet vége jól zárul, egyfajta melankólia uralkodik a háttérben, ami arra készteti az olvasót, hogy próbáljon meg elgondolkodni és egy kicsit a cselekmény mögé tekinteni.
A szereplők általában olyan fiatalok, akik az 1920-as években tengetik mindennapjaikat. A háttérben természetesen ott bujkál még az első világháború utószele, s ezek a fiatalok kicsit úgy élnek, mintha minden egyes unalmas pillanat elpazarolt idő volna. A lányok fejében nem jár más, mint hogy kellően gazdag férfihoz menjenek feleségül, hogy mivel tudják elkápráztatni a fiúkat egy-egy estélyen, a fiúk  pedig meg szeretnének gazdagodni, hírnevet akarnak szerezni. Látszólag semmi értelme az életüknek, Fitzgerald pedig oly mesterien játszik e szereplőkkel és a cselekményszálakkal, hogy a novellák végén minden alak egyfajta (néha kellemetlen) megoldással szembesül és mi is úgy érezhetjük, el van rendezve a sorsuk.

A novelláskötet üdítő lehet egy-egy nehezebb olvasmány közben, a hosszabb-rövidebb történeteket időbeosztásunkhoz alakíthatjuk. A képek pedig, amiket Fitzgerald használ, csodálatos környezetet varázsolnak szereplőink köré. Már ezekért megéri elolvasni!

Advertisements

Mit olvastak 1920-ban?

Mostanában egyre inkább foglalkoztat a gondolat, hogy hogyan éltek, mit csináltak, mit olvastak elődeink. Leginkább a századfordulós idők, de főként a huszadik század szokásai érdekelnek. Ezért is gondoltam, hogy amíg nem érek aktuális olvasmányaim végére, egy kis érdekességet teszek közzé, ami kivételesen nem olvasmány-beszámoló, hanem egy lista. 
A listán az a 25 könyv szerepel, amelyeket 1920 környékén adtak ki, s a legnépszerűbb olvasmányok voltak abban az időben.

bdbeb77dcffd958f61cbd10c73738f71

  1. F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
  2. A.A. Milne: Micimackó
  3. Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
  4. E. Hemingway: Fiesta, a nap is felkel
  5. E. M. Forster: Út Indiába
  6. Edith Wharton: Az ártatlanság kora
  7. Virginia Woolf:  Mrs. Dalloway
  8. James Joyce: Ulysses
  9. T. S. Eliot: Puszta ország és más versek
  10. Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság
  11. F. Scott Fitzgerald: Az Édentől messze
  12. Thomas Mann: A varázshegy
  13. Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja
  14. Virginia Woolf: Orlando
  15. Franz Kafka: A per
  16. F. Scott Fitzgerald: Szépek és átkozottak
  17. Evelyn Waugh: Jámbor pálya
  18. Theodore Dreiser: Amerikai tragédia
  19. Marcel Proust: A megtalált idő
  20. G. B. Shaw: Szent Johanna
  21. Erich Kastner: Emil és a detektívek
  22. Bertold Brecht: Háromgarasos opera
  23. Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai
  24. Franz Kafka: A kastély
  25. John Galsworthy: A Forsyte Saga