Az idő ernyedten lóg árbocán.

Virginia Woolf angol írónő és esszéista 1882. január 25-én született egy viktoriánus felső-középosztálybeli családba, Adeline Virginia Stephen néven. Habár iskolába soha nem járt, apja hatalmas könyvtárában kiváló műveltségre tett szert. Kilencévesen családi lapot indított, s ettől kezdve folyamatosan írt. Az első publikációi 1905-től jelentek meg, majd 1906-ban belépett a baráti társaság által alapított, Bloomsbury Group-ba, m07cedd78619937c81696f43ecd4e5a99ely egészen a ’30-as évek közepéig a radikális nézeteket valló angol értelmiségi elit legnagyobb csoportjának számított.  1912-ben kötött házasságot Leonard Woolffal, s innentől kezdve asszonynevét írói álnévként használta.
Mentális betegsége és hangulat-ingadozásai egész életében végig kísérték, viszont írói tevékenysége – kisebb szünetekkel ugyan – de haláláig töretlen maradt.
Ma már az angol nyelv egyik legnagyobb újítójaként tartják számon, Albee Nem félünk a farkastól (Who’s Afraid of Virginia Woolf)  című drámája is az írónőre utal, de élete inspirálta Cunningham Az órák című regényét is.

„Virginia Woolf hét regényét fordítottam magyarra… Könyvünkben …e hét könyv fordításának történetét aligha fogom elmondani. Sem stiláris küzdelmekrõl (nem voltak!), sem Virginia Woolf általam elképzelhetõ értékelhetõségérõl, sem a róla fennmaradt tömérdek (többnyire hiteles) élettörmelékrõl, adatról, értelmezésrõl nem akarok szólni. Mindjárt az elsõ könyv, a Mrs. Dalloway (…) döbbenet volt…” (Tandori Dezső: Kilobbant sejtcsomók)

1941 március 28-án ölte magát Rodmell közelébe az Ouse folyóba.

Virginia Woolf: Mrs Dalloway

“A Mrs. Dalloway Woolf egyik legismertebb regénye, ami 1925-ben jelent meg angol nyelven. A főszereplő, Mrs. Clarissa Dalloway, középkorú nő, aki Londonban él, és a cselekmény kezdetekor épp estélyt rendez. A regényben jelentős szerepet kap az idő múlása, folytonossága, mégis Mrs. Dalloway alakja a legfontosabb: londoni sétája alkalmával végiggondolja eddigi életét, rendszerez és összegez. Akár Joyce Ulyssesével is párhuzamba állíthatnánk, ám míg Joyce végtelen tudatfolyam-áramlatával egyfolytában elkalandozik, addig  Woolf nem engedi ezt meg nekünk és görcsösen kapaszkodunk Clarissához.” (A teljes bejegyzés itt olvasható)

Catenary Sys

1925-ben született meg egyik legjelentősebb regénye, a Mrs. Dalloway. A regény maga az író világképének alapvető problémáit hordozza és az elbeszélő technika átalakulását mutatja be. A mű egy érzéketlen úrinő külsőségekre alapozott életét és egy munkásember érző, egyszerű világát állítja párhuzamba.

A cselekmény egy forró, júniusi napot ölel fel. Az első világháború után járunk az angol fővárosban, ahol Clarissa Dalloway reggeli bevásárlásra indul a londoni forgatagban és gondolatai szárnyra kelnek: a bourtoni, fiatalkori történésekre emlékezik vissza és éli át azokat újra.

A regény megkísérli a múlt és jelen együttes megjelenítését, melyet a visszaemlékezések és a gondolatfolyamok tesznek lehetővé. Belső monológokhoz, valamint a képek és érzések felidézéséhez kapcsolódnak a további szereplők, akik mind ifjúkorukból ismerik egymást.

A két, egymástól igen eltérő világ szembeállítása van jelen: összekapcsolja őket a háború, mely Clarissához igazából csak beszédtémán keresztül jut el, és a fiatalkori barátot, Septimust, aki a fronton harcol, tetszhalottá teszi és az őrületbe kergeti.

Ne félj, mondja a szív, terhét valamiféle tenger árjára bízza, mely együtt sóhajt, nyög valamennyi bánatért, megújul, újrakezd, összegyűjt, hullni hagy. És már csak a test fülel a tovazümmögő méh zajára; a hullámtörésre, a kutyaugatásra, a távoli-távoli kutyaugatásra.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s