A bölcsész az egy külön állatfaj.

Iróportré Turczi Istvánról, aki ma 58. születésnapját ünnepli
(
forrás)

Turczi istván író, költő, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető. többek közt volt a művelődési minisztérium munkatársa, a kilátó című folyóirat szerkesztője, a bartók rádió muzsikáló reggel műsorvezetője és a playboy főszerkesztője. Jelenleg a parnasszus című irodalmi folyóirat főszerkesztője, a magyar Író- szövetség költői Szakszervezetének főtitkára. olyan díjak birtokosa, mint a József attila-díj és a magyar köztársaság babérkoszorúja.

_MG_1236egy kis szobor tűnik fel az idő kőrengetegében”

Turczi István 1957-ben született Tatán. Szülővárosához köthető a Deodatus. A férfi és a város tört. én. elme című verseskötete, melyben versek, naplórészletek, fiktív szövegek ismertetik meg velünk a várost, s annak keletkezéstörténetét. A középiskola elvégzése után az ELTE magyar–angol–finnugor szakán végzett, s szerzett bölcsészdoktori diplomát. Első verseit a Jelenlét című folyóirat közölte, majd novellái is megjelentek az Állóháború című antológiában. Életrajzában meghökkentő adatokat is találunk: dolgozott éjszakai portásként, talajminta-vételezőként és gépkocsivezetőként is.

Két évig nem vettek föl az egyetemre, link pali voltam. Anyám mondta, akkor dolgoznom kell. A tatai Kristály Szállóban lettem portás (…) Mit csinálhat nyugodtan a portás éjszaka? Olvashat. Tudom, alhat is. Bűn és bűnhődés hétfő, A Karamazov testvérek kedd, szerda, csütörtök. (Vámos Miklós)


„A bölcsész az egy külön állatfaj”

A Parnasszus folyóirat kiadása mellett műfordításokat végez, kiállítás-megnyitókat, könyvbemutatókat és rendhagyó irodalomórákat is szervez. Mindemellett még szerkeszt is, többek között Vajda János válogatott kötetét és Az év műfordításait, antológiákat. Bevallása szerint kedvenc műfaja a vers. Olyan kötetei jelentek meg, mint például a Segédmúzsák fekete lakkcipőben, A nők és a költészet, sms 66 kortárs költőnek – el nem küldött versek, Áthalások, Erotikon. Eddigi négy regénye közül talán a legismertebb a Mennyei egyetem. A könyv saját egyetemi éveinek élményeiről számol be, kissé humorosan és ironikusan. A regényt alkotó novellák fűzérré állnak össze, bemutatva a jellegzetes bölcsészéletmód napjait.

Pedig amikor olvastuk, határozottan emlékszünk, még élveztük is a váratlan fordulatokat, nyelvi és formai leleményeket, élveztük, hogy NEM ÉRTÜNK MINDENT, CSAK SEJTJÜK, hogy belül, legbelül játszódnak le a történések, és amikor megfejtettük egy-egy kép vagy gondolat titkát, boldog bizsergés hatolt be szürkeállományunk legintimebb zó- náiba, s elégedettségtől teljes szívvel nyúltunk a következő modern regény után.

„A jelenlét embere ő, korunk hőse”

Habár egyre kevesebb a pályakezdő fiatal, a Parnasszus folyamatosan közli a verseiket, s ebben nagy szerepe van Turczi
segítőkészsé-gének és menedzselésének: „Ők is kiszorított helyzetben vannak, akárcsak én voltam a kezdca267a25307b7c8f0efc30a4a44e7dafet kezdetén. Néha terelgetem őket, hogy ne a könnyebb ellenállás irányába menjenek, hogy megmaradjanak a pályán.” A lap két vezérszá- la a Centrum, melyben kortárs művészekről olvashatunk, a Revidius, ahol lezárt életmű- veket ismerhetünk meg, valamint az Átjárás című műfordító blokk. A „p” betű erős hatást gyakorol munkásságára: a Parnasszus mellett a Playboy főszerkesztője is volt, nem lepődünk meg azon, hogy műveiben gyakran központi szerepet kapnak a nők, az erotika is. Olyan lapok munkatársa is volt, mint az Új Forrás, az Élet és Irodalom, a Kortárs és a Nagyvilág.

„nem múlhat el nap írás nélkül”

Az a költő, aki szabadidejében egyébként a labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsági tagja és a Magyar Madagaszkári Társaság alapítója, rendkívüli munkakedvvel, rendkívül sokfélét ír. Az életrajzot, pályaképet megfigyelve láthatjuk, hogy Turczi terjedelmes életművet halmozott fel. Több mint tíz verseskötete jelent meg eddig, valamint rádiójátékokat és drámákat is jegyez. Kabdebó Lóránt Rögeszmerend címmel írt róla kismonográfiát, de magáénak tudhatja a varsói költészeti fesztivál díját is. Költészetére leginkább Radnóti Miklós, Vas István és Juhász Ferenc gyakorolt hatást, de műveiben jelen van a hagyománytisztelet és a modernség is. Olykor Pilinszky hangját halljuk a kötetekből, olykor szinte Villonét, a posztmodern játék mellett megjelenik az elhallgatás költészete, és a könnyedségtől a megrendültségig vezethetnek a költemények, ha az Izrael-versekkel is megismerkedünk.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s