Háy János: Megbújni

Csak megbújni a melegben,
pokrócban, pulóverben002989618c13eb8841a25f7b26dfaa1c
s mondani valami egyszerűt,
például hogy szeretlek,
aztán kucorogni tovább,
míg elmegy a hideg
s felszakad végre a sötét.
Csak melegben lenni,
ha mással nem, legalább egyedül,
nézni, hogyan fogy az idő,
és nem tűnik el semmi,
csak az én.

Melegben lenni, paplan alatt,
arra gondolni, hogy van isten
valahol a föld fölött,
valamelyik nap alatt.
Megnyugodni, hogy
nem ver szét szív érfalat,
az agy nem készít
elő meghalást.
Nem bújni bokor mögé,
mint egy kis állat,
akire vérvadak vagy
nyálkás szemű
emberek vadásznak.

Megbújni melegben,
nem köpni magamra, mert
épp ilyennek vagy
olyannak születtem.
Nem látni minden
mozdulatot bűnnek,
csak olyannak, amit
az istenek is eltűrnek.
Nem lenni remegő szív
és ökölbe szorult gyomor,
nem lenni olyannak,
akinek minden pillanata,
ha testileg nem,
hát lelkileg pokol.

Csak megbújni paplan alatt,
s hinni, hogy van egy
földön túli alak,
aki vigyáz rám és hagyja,
hogy éljek, hogy ne
hűljek ki végleg,
mint az a barátnő, akitől éppen
a minap búcsúztunk el
egy temetésen.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s