A történelemnek nincs telefonszáma, fogadónapja sincs, a történelem folyamat, amelynek vagy elkapod a megfelelő pillanatát és úgy cselekszel… (2. rész)

A földesurakkal ismeretség pedig sokba kerül, a nyilvános vigalmak, a pipere, a fény az elborzadásig sokat megemésztenek, a terített asztalnál látatlan alakban ott ülnek a szabók, vargák, piperészek, fodrászok, selyemkereskedők és virágárusok, és segítik fogyasztani a családfő ebédjét.

A mai bejegyzésben két, a magyar irodalmat és a magyar történelmi regényt meghatározó alkotást mutatnék be. Az egyik a szabadságharc előtt, míg a másik utána íródott. Jósika Miklós Abafi és Jókai Mór Egy magyar nábob  című műveiről lesz szó.

ea7c3b0ac9cbda696ad41058c11e8464 A történelmi regény a romantika egyik kedvelt műfaja. Egyrészt népszerű kérdésnek számított a nemzeti múlt felé való fordulás, másrészt úgy hitték, hogy az a nemzet, melynek meghatározó a történelmi folytonossága, a jövőben is erős nemzet marad majd. E műfajba való besorolásnál fontos szempont, hogy a történelemnek (eseményeinek, alakítóinak) kulcsszerepet tulajdonítunk, vagy csupán mint díszletre tekintünk rá. Díszletként nem csak a kor szolgálhat, találkozhatunk történelmi személyekkel is, akik mellékszereplőként tűnhetnek fel. Az adott kor eseményei pedig csupán másodlagosak a főszereplők életében történtekkel szemben. Mindkét regény, ami a bejegyzésben, szerepel e kategóriába sorolható.

“Egy lélekrajzot adok itt az olvasó kezébe”

Jósika Miklós Báthori Zsigmond udvarába, Erdélybe kalauzol minket Abafi című regényében. A műnek egyáltalán nem a történelem hiteles ábrázolása a célja, hanem a különböző lélektani folyamatok bemutatása. A főhősközpontú regényben Abafi Olivér nagy jellemfejlődésen megy keresztül, amikor a züllött, erkölcsileg romlott természetű fiúból, egy közügyekért tenni akaró, lovagi erényekkel rendelkező férfi válik. Ezzel állítja Jósika párhuzamba a Báthori jellembeli változásait, hisz véreskezű uralkodó helyett, már egy megfontolt, józan gondolkodású fejedelmet látunk a regény végén.
A regény fordulópontja mellett, a másik konfliktushelyzetet a szerelmi ötszög teremti meg. Abafi Olivér négy nővel kerül kapcsolat és egyik iránt sem közömbös. Az író a megoldást csak a házasság szentélyében látja, a regény végkifejlete is ekképp alakul.

294235fc56caf7e932362f8a9d7675b8 A szabadságharc utáni történelmi regény legfőbb feladata a történelmi tapasztalatokkal való számvetés volt. Ebben az időben már nem a távoli korokkal foglalkoztak, hanem egyre inkább közelmúlt felé fordultak, így a közvetlen elődök váltak (hiteles) forrásokká. A megjelenési körülmények is megváltoztak: a szépirodalmi műveket a napisajtó közölte rendszerességgel.

Jókai Mór regénye csak a mai olvasó számára történelmi mű, hisz Jókai korában a befogadók saját korukról és kortársaikról olvashattak. Az Egy magyar nábobban szintén keverednek a valós személyek a fiktív főhősökkel, középpontjában pedig a magyar nemzet haladásának kérdése áll: tud-e a magyar arisztokrata élni a reformok adta lehetőségekkel?
Főhőseinket két csoportba oszthatjuk: vannak az idealizált szereplők (Miklós, István és Rudolf), akiknek a nemzet megmaradása és a reformok elültetése a célja, s ezzel szemben áll a két Kárpáthy, akik habár más más módon, de letértek a nemzeti történelem által előírt útról. (Abellino nem csak magyar hazáját hagyta el, hanem a nevét is megváltoztatta, Kárpáthy János pedig nem látja be, hogy van esély a nemzethalál elkerülésére.)
A műben fontos szerepet kapnak a nemzeti értékek, és azoknak ápolása, csiszolása. Ugyanakkor a nemzeti identitás megtartásának a kérdésére is nagy gondot fordít Jókai: Chataquela az afgán értékeket képviseli, Abellino pedig sértések veszi, hogy “lebélázzák”.

A levegőt csókolá meg maga előtt, s szemei félig bezáródtak, arca havát sötétebb pír borítá el, majdnem kereken tűnve ki bőre liliomán, mintha elvarázsolva egy eddig nem ismert gyönyör által, azon édes, szenderítő andalgás nehézkednék érzékeire, mely az élvezet édjét követi. – Ó! – mondá vagy rebegé.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s