Eleven szülők árvája voltam

8777e0452f54a3040522ea202bdd6803  A mai bejegyzésben a családregényt, mint irodalmi műfajt szeretném bemutatni, a világirodalomban való megjelenésétől egészen kortárs magyar irodalmi példáikig.
A családregény, esetleg nemzedékregény, cselekménye jórészt a családtagok élete, viszontagságaik és a köztük felmerülő konfliktusok köré épül. A történet feladata a családon belüli viszonyok ismertetésé, a felmerülő viszályok bemutatás és jó esetben megoldása. A kulturális, a társadalmi és történelmi körülményeket a szereplők élethelyzeteiből, személyes tapasztalataiból ismerjük meg. A legtöbb családregény cselekményszála nemzedékeken átível, több évtizedet felölel.

A legtöbb, irodalommal foglalkozó tanulmány és esszé, ha a családregény műfaját szeretné körüljárni, Thomas Mann A Buddenbrook ház – Egy család hanyatlása című művét hozza fel példaként. De már korábban, akár a magyar irodalomban is találunk rá példát, így Jókai Mór Egy magyar nábob (1854) című regénye, mely a reformkori magyar polgári társadalomról mutat be hű ábrázolást. Mivel a legtöbb családregény a polgárosodás problémáit dolgozza fel, a realizmusban is kedvelt társadalomrajzként funkcionál, majd a naturalizmusban is felüti a fejét: Émile Zola a Rougon-Macquart-ciklusával (1871-1893) a biológiai-átörökléstani elméletét akarta alátámasztani, végül teljes képet ad a második császárság, azaz III. Napóleon uralkodása alatti Franciaország társadalmi-kulturális helyzetéről.

A századforduló bekövetkeztével a polgárság egyre nagyobb hatalomra tett szert, és habár még nem szűntek meg a társadalmi ranglétrák és ezek korlátai, az arisztokrácia 61dba5408f948ce1d9fd230e97a88f7e és nemesség kora leáldozóban volt. Az értelmiség felemelkedését, a burzsoázia hatalomra jutását nehezen viselő, tekintélyét vesztett felső osztály kedvelt szereplője lett a világirodalomnak. A már említett Buddenbrook-ház (1901), valamint John Galsworthy A Forsyte Saga (1922 – magyarul Szobotka Tibor fordításában jelent meg) című regényciklusa is ezt dolgozza fel: a kapitalizálódó, tőkeközpontú londoni környezetbe helyezi a cselekményt, ahol a Forsyte-ok minden erejükkel azért harcolnak, hogy uralmukat és megbecsülésüket megőrizzék.  A századforduló irodalma gyakran használta a múlt-jelen-jövő hármast, ezt sokan a családdal azonosítják: a legtöbb műben találunk múltbéli utalásokat, melyek gyakran a jelenbeli konfliktusokhoz vezetnek és kihatással vannak a jövőre is. Ahogy a Forsyte-ok is, a legtöbb szereplő a múltbéli értékekhez ragaszkodik, sokszor erejükön felül, a jelent nem fogadják el, a jövőtől pedig rettegnek.

8fd6336944a9bfc4c8d3d4bc37290e65Mivel nem szeretném a bejegyzést irodalomtörténeti összefoglalóként beállítani, ugorva az időben, de még mindig a családregény műfaján belül, Gabriel García Marquez Száz év magány című regényéhez jutottunk el. A 100 évet és 5 nemzedéket felölelő, Buendíák szövevényes és néhol követhetetlen történetét, melybe a ciklikusság érzését ülteti, Marquez egy mitikus világba helyezi. (Egy korábbi poszt a könyvről és az íróról itt olvasható.) Ezzel kissé ellentétben áll Szabó Magda Régimódi története, mely sokkal inkább dokumentarista vonásokat visel magán, a mese jellemzői helyett. Az írónő édesanyja családjának történetét kutatta fel, így ismerjük meg a magyar dzsentrik és az értelmiségi középosztály életét a korabeli Debrecenben.

Manapság a ponyvairodalom között találjuk a legtöbb családregényt. Ezek általában könnyed, egyszerűbb hangvételű olvasmányok, a központban viszont a legtöbbször szerelmi szál áll. A mai magyar irodalomból kiemelném Grecsó Krsiztián Mellettem elférsz című önéletrajzi ihletésű regényét, melyben a viharsarki család viszontagságos életét és bonyolult emberi kapcsolatait ismerjük meg a 20. század éveiben. Aki viszont könnyű olvasmányra vágyik, annak ajánlanám Fábián Janka Emma-trilogiáját, mely a századforduló korában indítja el cselekményét, és egészen a rendszerváltás évéig követhetjük a család életét

A bejegyzés címe Szabó Magda Régimódi történet című regényében található.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s