…minden szerelem, mely nem a józan észre épít, halálra van ítélve.

731cd96e9b5bdfac42323c6056bdd186

A minap, miközben egy korábbi bejegyzésem második részén dolgoztam, és az általam olvasott történelmi regények között kutakodtam, megakadt a szemem Ian McEwan nevén. Azon gondolkodtam, hogy könyve belekerüljön-e abba a posztba, vagy szenteljek neki egy újat?
Úgy határoztam, hogy a Vágy és vezeklés megér egy saját, minden más történelmi, szerelmi, háborús írástól független bejegyzést. Ez a regény azért is különleges számomra, mert csak azután olvastam el, hogy megnéztem a könyvből készült adaptációt, melynek főszerepében Keira Knightley és James McAvoy tündököl. Ez a módszer – ha előbb látjuk a filmet – sokszor igen veszélyes lehet: a könyv által nyújtott fantáziavilágot már nem saját képzeletünkből állítjuk fel, hisz nem csak a szereplőkről kapunk kész képet, de minden egyes apró részletet kidolgoznak helyettünk. Ez visszafelé sem működhet mindig, hisz egy világ omolhat bennünk össze, ha például a főszereplőt játszó színész cseppet sem hasonlít az általunk elképzelt karakterhez.

Nekem szerencsére egyik sem okozott csalódást, sőt néha kisegített, hogy már láttam a cselekményt a filmvásznon. A háborús, már-már naturalista képek valóban jobban mutatnak egy filmen, mint egy könyv lapjain, de hogyan ismerhetjük meg mélyebben az alakok lelkivilágát, ha csak beszélni halljuk őket és ha csupán a színészi játékra hagyatkozunk? Számomra a könyv és a film tökéletesen kiegészítette egymást, most mégis inkább a regényről beszélnék, hisz ez egy könyves blog.104c7da48ea224c3ac6e48f82996a70b

McEwan egy keretbe rendezi a cselekményt: a regény kezdetén 1935 nyarán járunk, Angliában, a Tallis-család csodálatos vidéki kúriájában, ahol amíg a migrénes édesanya elsötétített szobájában pihen, lányai a Cecilia és Briony különböző elfoglaltságokkal próbálják idejüket eltölteni. A forró nyár, a kissé unalmas vidéki élet, a báty és egy idegen fiatalember látogatása, nem várt következményekkel jár. Az élénk fantáziájú kislány, Briony, egy bűntény szemtanújává válik, ám maga sem tudja, kit és mit látott.
Ez a “hazugság”, mellyel mások életét is tönkreteszi, a továbbiakban is folyton kísérti. A második világháború kitörése után nővérként helyezkedik el, s egy, a családi ház oly nyugodt és megóvó környezetétől eltérő, kegyetlen és szánalmas világba csöppen.
A regény szerkezetének harmadik pillére, Briony írói pályafutásának kiteljesedése: már idős asszonyként látjuk, aki megírja a történetét, s összegzésként, számot vesz életén, de leginkább hibáin.

McEwan egy nagyon fontos és problematikus kérdést jár körbe: le lehet e élni egy egész életet, úgy hogy minden döntésünk egyetlen hazugságon alapul? Érdemes e bocsánatért esedeznünk, ha már nem fordíthatjuk vissza az idő kerekét, s úgy hogy valószínűleg már nem kapunk többé megbocsájtást? Vajon a vágy képes felülemelkedni egy egész életnyi vezeklésen?

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s