Nem a törvény számít, hanem az ítélet.

Albert Camus Algériában született 1913-ban. Iskolai tanulmányait az algíri líceumban végezte, ám egy súlyos betegség miatt, tizenhét éves korában be kellett fejeznie az iskolát. bf06038623ac3df4eeef6cc6c394050cNem sokkal később beiratkozott az algíri egyetemre, ahol többek között filozófiát tanult. Habár rendkívül sokat olvasott, munkásszínházat szervezett, professzorai is kiemelkedő tehetségnek tartották, az egyetemet kiújuló betegsége miatt ott kellett hagynia.

Az 1940-es években Párizsba költözött, ahol lektorként dolgozott és a francia ellenállás egyik szervezője lett a második világháborúban. A háború után lemondott közéleti tevékenységeiről és az újságírásról, szinte csak a színházzal foglalkozott, több abszurd darabját is előadatta.

1942-ben jelenik meg a Közöny / Az idegen című írása, melynek eredeti címe L’étranger.  Az “énregény” középpontjában Mersault, az algíri francia hivatalnok áll, akit emberölés vádjával letartóztatnak majd elítélnek. A cselekmény Mersault anyjának halálával kezdődik, s az ítélet kimondásával zárul.

9aead9a94e6d10514964dd0f991f515d
Jean Paul Sartre & Camus, 1944

Mersault  világa abszurd, véletlenek sorozata vezet el a gyilkossághoz. Camus a világ közönyét állítja szembe a főhős látszólagos közönyével, a bírák pedig nem a bűncselekményt, hanem az abszurd emberi létet büntetik.

Camus-re Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése, illetve Kafka A per című regénye mellett
kétségtelenül Sartre volt a legnagyobb hatással: a műben megjelenik Sartre korai egzisztencialista tétele, miszerint az emberi egyed életében nem lehetséges olyan helyzet, amely ne adna választásra alkalmat. Mersault pedig ebben az esetben, szabadon vált meg életétől.

A Közöny-t több mint negyven nyelvre fordították le a világon, 1967-ben pedig Luchino Visconti filmet készített belőle.

Nemigen bántam, amit elkövettem. De ez az acsarkodás meglepett. Szerettem volna megmagyarázni, szívélyesen, szeretettel, hogy igazán sohase sajnáltam még semmit sem. Mindig azzal törődtem, ami majd ezután történik, akár ma, akár pedig holnap.

Babits Mihály: Petőfi Koszorúi 

“Avagy virág vagy te hazám ifjúsága”

Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?
Ki meri meglátni, ki meri idézni
az igazi arcát?
Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak
Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak,
mint az olcsó gyertyák.

Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,
de ma már maga sem tudja hogy mit akar:
talány zaja, csöndje
és úgy támolyog az idők sikátorán,
mint átvezetett rab a fogház udvarán
börtönből börtönbe.

Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond
avagy gyáván bújik,
s a bilincses ajak rab szavakat hadar?
Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
hozza koszorúit.

Óh vannak, koszorúk, keményebbek, mint a
deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a
hideg temetőnek!…
Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,
melyet eszméinek ellensége rádob
emlékére – kőnek!

Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos fűzérbe görbítve – légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: “Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!”

Avagy virág vagy te?… légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét akit elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
eleven emlékén!

Závada Péter: Akit most keresek

Hogy hideg voltál, mint a krémek.
Ez maradt meg abból a nyárból.1f57bc91b6c7f689bc0b557e2640653b
Mondataid árnyékába húzódni,
mintha egy fa tövébe.

Meg a nyomáskülönbség,
amitől a lélegzetből sóhajtás lesz.
A gondok, ahogy üres bádogdobozokként
zörögtek a mellkasodban.

Azt hiszem, összekeverlek az emlékeddel.
Ha hozzád akarok érni,
át kell nyúlnom az időn,
mint egy tükrön.

Akkor voltál az,
akit most keresek.

…Előtte a folyam, az új hid,

Néz a fiú… nem látja többé,
Elméje bódult, szeme vak;
De, amint sűrübbé, sűrübbé
Nő a veszélyes forgatag:
Megérzi sodrát, hogy ragad.

S nincs ellenállás e viharnak, –
Széttörni e varázsgyürüt
Nincsen hatalma földi karnak. –
Mire az óra egyet üt:
Üres a híd, – csend mindenütt.

200 éve született Arany János.
(részlet a Híd-avatás című költeményből)

Lehunytam a szemem. Az üvegbura levegője présbe fogott, moccanni se tudtam.

1963. február 11-én, egy hónappal egyetlen könyve, Az üvegbura megjelenését követően, Sylvia Plath öngyilkosságot követett el. 

52b7b34d1df78f5aa1fa01dfbb6b8e0eAz 1963 januárjában megjelent regény a második világháborút követő amerikai irodalom egyik legolvasottabb alkotása lett. A cselekmény a 19 éves Esther Greenwood történetét meséli el, annak pszichés leépülését, öngyilkossági kísérletét és gyógyulását.

Sokan önéltrajzi regényként olvassák Az üvegburát, hiszen kétségtelen, hogy Plath saját tapasztalataiból merített, azokat dokumentálta: nem sokkal azután, hogy befejezte a főiskola harmadik évét, a Mademoiselle lap segédszerkesztője lett – s hasonlóan Estherhez – a nyár egy hónapját New Yorkban töltötte, ezt követően pedig súlyos mentális állapotba került és megpróbált öngyilkosságot elkövetni. Az üvegbúrában mindez megjelenik, csakúgy mint a kezelés az elmegyógyintézetben, illetve az elektrosokk terápia, amin Esther is átesik.

Dr. Gordon két fémlapot illesztett a fejemre kétfelől. Pánttal rám erősítette őket, a pánt vágta a homlokomat. Majd egy drótot nyújtott oda, hogy vegyem a számba.
Lehunytam a szemem.
Rövidke csend támadt, mint egy visszafojtott lélegzet.
Akkor valami lehajolt fölém, megragadott és rázni kezdett, mintha a világ vége jött volna el. Vii-ii-ii-ijj! – süvített a hang a szikráktól ropogó, kékes levegőben, és minden egyes villámcsapás iszonyú erővel vágott belém, úgyhogy azt hittem, összetöri a csontjaim, és minden éltető nedvet kifacsar belőlem, akár egy kettétépett növényből.
Miféle szörnyű bűnt követhettem el?

Sylvia gyógyulását követően, 1955-ben lediplomázott, majd az angol költő, Ted Hughes felesége lett. Két gyermekük született, ám házasságuk nem bírta sokáig. Sylvia ekkor már régóta foglalkozott a költészettel, ebben az időszakban írt verseit az Ariel kötetben adta ki.

Férje nőügyeit nehezen viselte, sokak szerint a szerető, Assia Wevill felbukkanása, majd teherbe esése hajszolta Sylvia-t az öngyilkosságba, akik 1963. február 11-én hajnalban a sütőbe hajtotta a fejét és megnyitotta a gázt.

Csak vedd le a fátylat, a fátylat, a fátylat.
Ha ez ott a halál,

Csodálnám mélységes komolyságát, szeme időtlenét.
Tudnám, nem tréfálsz.

Az nemes dolog lenne, az – születésnap.
Nem nyiszatolna a kés: metszene,

Mint pőre, tiszta csecsemőkiáltás,
És a mindenség elválna tőlem.

Süllyed a hóban az öntudatom, riadó!

(…) lassú unalomba fulladásra van ítélve
A popzene is, mint a versenysportok vagy a Coelho-kultusz, (…)

Térey János: A Legkisebb Jégkorszak, Jelenkor, 2015

2018-ban kitör az Eyjafallajöküll vulkán, melynek hatására egész Európát beborítja a jég, ablog2 hideg és a hó. Budapestet folyamatosan bénítja meg a már-már katasztrofálisnak mondható időjárás, a főváros pedig – az Elvis-rajongó polgármesterrel az élen – megpróbál túlélni és megoldást találni.

Egy képzeletbeli világba, a budapesti felső- és középosztály világába csöppenünk, akiknek az élete az időjárashoz hasonlóan, szélsőséges és válságos. A Duna befagy, korcsolyázni lehet rajta, a Sváb-hegyen pedig luxus síparadicsom épül. Térey valóságos, már létező helyszínbe, az olvasó számára ismerős közegbe helyezi szereplőit: leginkább azzal kísérletezik, hogy miként változnak, hogyan viselkednek emberi kapcsolataikban, mindehhez pedig a katasztrofális helyzet szolgál díszletként.

A Fácán udvaráról indult
A négyszemélyes lift a Nagy Normára,
Az extrémnek hirdetett síugrósánc tetejéig;
Igazi látványosság a fölvonóház volt a hegyállomáson,
Egy fából faragott és tőről metszett,
Díszeivel agancsot utánzó,
Poszthumusz, de annál vérbelibb, makoveczi főmű…

Térey első pillantásra verses szerkezetet használ, de az olvasó hamar rájön, hogy a sorokból hiányoznak a rímek. Ugyanakkor lírai nyelvezettel szól, néhol ironikusan néhol patetikusan. Gyakran vonja be az olvasót és szól ki a sorok mögül. A regényt pedig még szórakoztatóbbá teszik a mai, a hétköznapi életből vett szófordulatok, illetve a zenei utalások, melyek gyakran kísérik a cselekményt.

 Kőnig az új trendet követi,
Amely szerint a periféria ábrázolása önmagában erény:
A szegényekről bábozni, fotózni, filmezni,
Majd kipihenni magunkat egy síparadicsomban.